Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
III. Könyvsorozatunkról
kölccsel, amely a szülői házból és a falu tágabb közösségéből járta át ideg- rendszerét életre szóló parancsként. így történt, hogy a tehetsége alapján kínálkozó szépírói sikerekről királyi alázattal és nagyvonalúsággal tudott lemondani a napi harcot jelentő másfajta próza kedvéért. Milyen végezni valókat hagyott ránk? Például a nemzeti kultúra jelentőségének felismerését. Hittük, hogy a világban a kényszer és halál erőivel szemben, amelyek besötétítik a történelmet, kibontakozik a meggyőzés és az élet ereje, amit kultúrának nevezünk. Bethlen Gábortól, Sütő Andrástól tanultuk, hogy a tölgyeket kicsavaró szélben a íu lehajlik - és megmarad. Megmaradtunk. Csak közben elvesztettük az egymásra találás örömét, a kivívott szabadságból sugárzó boldogság felemelő érzését. Nem a jobb életért, hanem a szabadságért kelt fel a nemzet. 1956 hősei életüket, iijúságukat adták a szabadságért, s most sokan a rájuk büszkén emlékezők közül még a lelkiismeretüket is odaadják üveggyöngyökért. Két évtizede rendszert változtattunk, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus többpártrendszer lett, de közben a magyarság elvesztette a XX. századot. S ami a legnagyobb veszedelem: nagyon közel áll ahhoz, hogy a lelkét is végleg elveszítse. A világnak kultúránkkal kell magunkat megmutatni. Népünk és kultúránk egyre szakadékosabb válságos helyzetében újra hathat, mindnyájunknak erőt adhat a közösségben gondolkodás és a közösségért cselekvés példája. „ Mikor telik meg egy nép, egy nagy emberi közösség élete az örömmel? Amikor kultúrát alkot. Vad öröm ez, érzéki, féktelen. ” (Márai) * * * A történelem arra tanít, hogy minden erőnket a haza szolgálatába kell állítanunk. Ismét Németh Lászlót idézve: „Egy országban az élet mindig csak egy, legfeljebb néhány dologra készül - ahhoz kell neki néhány tudós a régi szolgáló fajtából, aki felelni tud arra, amit kérdez, hadmozdulatokhoz térképet nyom a kezébe, vállalkozása előtt elvégzi az időjóslást. Hol talál ma az élet ilyen tudósokat? Mit kezdjen a görög, akinek Delphoi nem felel? Az ember leglényegesebb ügye: magatartása. ” Fekete Gyula élete azt az igazságot példázza, _____________________________________________III. Könyvsorozatunkról 193
