Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
II. A Százak Tanácsa nyilatkozatai, állásfoglalásai, meghívói, emlékeztetők, levelek (1998-2017)
elveket. A Százak Tanácsa ezért néhány alapvető jellegű, később nem pótolható módosítás szükségességére hívja fel a döntéshozók figyelmét: 1. Az „új alkotmány” szóhasználat helyett az „alaptörvény” fogalmának visszahonosítását tartja jónak, mert az felel meg a több évszázados (inkább évezredes) magyarországi hagyománynak, a történeti alkotmány törvényekből és ( régebben) jelentősebb szokásokból alakult szerves folyamatának, összeköti a múltat a jelennel. A nemzet, az ország azonos önmagával, a saját múltjával, történetével. Az „új alkotmány” fogalmának van értelme az 1949. évi XX. törvénnyel szemben, de nincsen értelme a valódi, a történeti alkotmánnyal szemben, mert így annak tagadását jelenti, amikor valójában annak legújabb fejezetét jelentheti. Egyszerre két alkotmánya (történeti és kartális) nem lehet egy országnak. Magyarország történeti alkotmánya több mint harminchárom nemzedék történeti-jogi-politikai tapasztalatát hordozza, folytatása megbecsülhetetlen hitelességet és szellemi erőt adhat az erről döntő alkotmányozó hatalomnak és a jelen magyar nemzedéknek. Kifejezi a nemzeti és állami függetlenséget, az önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalmát, a népfelséget, a személy szabadságát és sérthetetlenségét, a jogegyenlőséget, az önkormányzatiság elvét, a jogállam és a joguralom elveivel egyenrangú Szent Korona tanát. 2. A Magyar Állam főhatalma és alkotmányos rendje, amely elutasítja és elítéli az önkényuralom minden formáját, folyamatos a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel. Az Alaptörvény állapítsa meg, hogy a jelen magyar államhatalmat megelőzően létezett legutolsó szuverén alkotmányos államrendszer idegen nagyhatalmi katonai megszállás folytán 1944. március 19-én szűnt meg. 3. Magyarország alkotmányos jogállam, amelyben a nemzet hatalmát a közjó és az igazságosság szolgálatában gyakorolja. 4. Magyarország alkotmányos életének történeti forrása a mindenható, gondviselő Istenbe vetett hit és bizalom alapján szerveződött keresztény magyar állam. Az alaptörvény egyaránt védelmezi a nemzet azon részét, amely Istenbe veti bizalmát, s azon részét, amely - tisztelve a hívők szándékait - más egyetemes értékeket tart becsben. _____________________II. A Százak Tanácsa nyilatkozatai, állásfoglalásai... 121
