Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
IX. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A katonai felderítés a pártállamban, átalakítása a rendszerváltoztatás során
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Az alosztály második „megszüntetésére” - a szervezet létének és működésének további rejtése céljából 1946 nyarán a szovjetek kezdeményezésére, nagy „show-műsor” keretében (papírok égetése, elbocsátások és elköszönések) került sor. Hamarosan azonban újabb, immár harmadszori, egyeztetett és közösen végrehajtott, külső és belső konspiráció céljából is, szovjet-magyar színjátékkal teljesen „eltüntették” az alosztályt. így szabadultak meg állományuk néhány nem kívánatos tagjától, illetve feltételeket teremtettek a hírszerző munka hatékonyságának a növelése érdekében. Már a fentiekből is kiderült, hogy a KPO tényleges működtetésében az MKP és rajta keresztül a megszállt ország ügyeiben illetékes SZEB elnöki tisztségét betöltő Szovjetunió mindvégig aktívan részt vett. A szovjet-magyar kapcsolat már akkor is két szálon, hivatalosan és személyesen valósult meg. A hivatalos kapcsolatot kezdetben a SZEB-összekötők, később, 1948-tól a tanácsadók jelentették. A KPO-nál minden vezető pozícióban olyan személyek (Pálffy György, Gát Zoltán, Kornis Pál és mások) voltak, akik már a korábbiakban is kapcsolatban álltak a szovjetekkel, hiszen ők készítették fel, szervezték be a magyarokat (még ha formálisan el is tekintettek attól), melynek során személyes kötődések és/vagy baráti szálak is kialakultak. A KPO Hírszerző alosztályán kívül (Gát Zoltán megjelenését követően azon belül, majd a megszüntetések során újra „kívül”) létezett egy a hírszerzéshez szorosan kötődő Rádió csoport is. Bár létszáma viszonylag gyorsan nőtt (1945 szeptemberében már 60 fő körül volt), tevékenysége - rádiófelderítés, legális és illegális rádióadások lehallgatása stb - nem volt számottevő a szakszemélyzeti és szaktechnikai hiányosságok és főként a SZEB tiltása miatt. Jelentéseik nem érték el a régi 2. vkf. szintjét. 1947.01. 11-én a KPO vezetője javaslatot tett a honvédelmi miniszternek a szervezet HM Katonapolitikai Csoportfőnökséggé történő átalakítására. A javaslatban a rendkívül fontos munkára és a Honvédelmi Minisztérium egy- harmadát kitevő nagy (311 fős) létszámra hivatkozott. Nyilván elsősorban az elhárítás és nem a hírszerzés volt a fontos. A honvédelmi miniszter, Bartha Albert vezérezredes a javaslatot elfogadta, és megalakult az 1947. 02. 15. és 1949. 01.01. között funkcionáló „HM Katonapolitikai Csoportfőnökség”. A négyosztályos (I. Törzs-, II. Elhárító, III. Katonai, IV. Rádió felderítő) szervezetben közvetlenül a katonai hírszerzéshez kapcsolódott a IV. Rádió felderítő osztály, illetve a két (határügyi és a hírszerző) alosztályból létrehozott Hírszerző alosztály. Az 1948. 01.21 -ei átszervezés során nőtt a katonai 94
