Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
IX. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A katonai felderítés a pártállamban, átalakítása a rendszerváltoztatás során
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. szorgalmazták is. Az osztályt kezdetben több elnevezéssel is illették. Külső használatra a „Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti Nyilvántartó Osztály” és/vagy „HM Katonapolitikai és Hírszerző Osztály”, belső használatra pedig „Honvédelmi Minisztérium Katona Politikai Osztály” (KPO) megnevezés volt használatban. A szervezetek működésének kezdő és végpontjait az akkori rendezetlen körülmények és a konspiráció miatt pontosan meghatározni nem lehet. Annyi ismeretes, hogy 1945. 03. 27-ei hatállyal a szervezetet a honvédelmi miniszter saját alárendeltségébe vonta. Dávid Ferenc úgy véli, hogy a katonai hírszerzés ötletének felvetése egy legyőzött ország keleti felében tisztán politikai jellegének hangsúlyozásával volt magyarázható. Elvben a részleg tevékenysége - a kölcsönös együttműködés részeként - a határon túli nyomozások lefolytatásában merült volna ki. Egyébként a hírszerzést nem indokolta sem az előzetes fegyverszüneti egyezmény, sem az „ellenség által még megszállt területeken” zajló hadi események. A szervezet hírszerző területi illetékességét valószínűleg az ország nyugati, a német-magyar csapatok által még védett területeire értették. Ebből adódóan is a hírszerzés jelentősége valóban elmaradt az elhárítás jelentőségétől. 1945 nyaráig nem is funkcionált, hiszen szakemberük sem volt, míg 1945.06.2-án megérkezett Gát Zoltán alezredes. Ha tanulmányom elején bátorkodtam Sztójay Dömét „az önálló magyar katonai hírszerzés és elhárítás alapítója” címmel felruházni, akkor nem tévedek nagyot, ha a kétes múltú Gát Zoltánt „a magyar katonai hírszerzés háború utáni megalapítójának” tekintem függetlenül attól, hogy szovjet háttérrel és támogatással tette ezt. Gát Zoltán alezredes igazi hírszerző, a KPO egyetlen hivatásos szakembere volt, aki 1941 óta állt a 2. vkf. osztály szolgálatában. A háború alatt 1943 és 1945 között az Offenzív alosztály balkáni arc vonalának vezetője volt. A sikertelen kiugrási kísérletet és a nyilas hatalomátvételt követően letartóztatták. Felmentése után, 1944-ben megszökött, majd átállt a szovjetekhez, és segítette a Vörös Hadsereg elhárító szerveinek a munkáját. Három hónapot töltött a Szovjetunióban, ahol állampolgárságot is szerzett. Feltehetően a szovjetek készítették fel és bízták meg a magyar katonai hírszerzés megszervezésével. Az 1945.04. 15. és 1947.02. 14. között funkcionáló „HM Katonapolitikai osztály” gerincét (vagy gerincének egy részét) a Hírszerző alosztály képezte. A hírszerzést semmi nem tiltotta, bár eléggé különös volt egy katonapolitikai és elhárító tevékenység mellett egy olyan hírszerző szervezet felállítása, amely elveszítette illetékességi területét. 92
