Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során Az AVH megalakulásakor hét főosztályra tagozódott: I. Hálózati, II. Katonai, III. Operatív, IV. Határőrség és Belső Karhatalom, V. Káder, VI. Jogi és Bűnügyi és a VII. a Gazdasági főosztály. Az AVH tisztjei és tiszthelyettesei valamennyien hivatásos állományúak voltak, míg a szervezetbe beolvasztott határőrség legénysége sorozott katonákból állt, akiknek a szolgálati ideje három év volt. Az AVH állomány hajtotta végre a kitelepítéseket, őrizte a kényszermunka-táborokat, folytatta az eljárást a „reakciós” személyekkel szemben stb., lényegében mindenkit üldözött, aki a párt megítélése szerint ellenség volt. Ezért váltotta ki az egész társadalom gyűlöletét. Az Államvédelmi Hatóság II., Katonai Elhárító Főosztálya, a korábbi HM Katonai Elhárító Főcsoportfőnökség Elhárító, valamint Katonai Csoportfőnökségéből és a Támadólagos Elhárító Osztály részeiből alakult211950. január 31-ei hatállyal. A katonai felderítés a honvédelmi miniszter irányítása alatt maradt, mint a minisztérium IV. Főcsoportfőnöksége. A Katonai Főosztály feladatát a honvédelmi miniszter és az Államvédelmi Hatóság vezetőjének közös parancsa így határozta meg: ,,a) A fegyveres erők és a rendőrség soraiba befurakodott kémek, diverzánsok, terroristák, kártevők és más ellenséges elemek aláaknázó tevékenysége elleni harc, b) az ellenséges agitáció és propaganda, valamint a hazaárulók, katonaszökevények és öncsonkítók elleni harc, c) elősegíteni az állami és katonai titkok megőrzésének biztosítását.”22 A parancs értelmében a katonai elhárító szervek nem voltak alárendelve sem katonai, sem rendőri vezetőknek, szolgálati úton az Államvédelmi Hatóság vezetőjének és a honvédelmi miniszternek tartoztak felelősséggel. A katonai elhárítok az általuk ellenőrzött egységnél tartózkodtak, ahol a szervezet parancsnoka biztosította számukra a megfelelő munkakörülményeket (iroda, gépjármű stb.). Az elhárítok nem terhelték az adott szervezet létszámát, nem szerepeltek az állománytáblában. A főosztály irányításáról Farkas Mihály így nyilatkozott: „Mint honvédelmi miniszter, hozzám tartozott az Államvédelmi Hatóság Katonai Elhárító 21 Okváth Imre: A BM II/l. (Katonai Elhárító) Osztály. In: Cseh Gergő Bendegúz - Okváth Imre (szerk.): A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése, 1956-1962. Budapest, 2013, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára-L’ Harmattan Kiadó. Továbbiakban Okváth Imre: II, i. m. 20. 22 Okváth Imre II, i. m. 20. 55
