Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során III. Rádió-felderítő és IV. Hírszerző Csoportfőnökségből, Támadólagos Elhárító és Határügyi osztályból állt. A feladatleosztásban az Elhárító Csoportfőnökség a központi és hadiipari szervek, míg a Katonai Csoportfőnökség a honvédség szervezetében levő katonai szervezetek és a határőrség elhárítok irányította. A Támadólagos Elhárító osztály - ügynökök bevonásával - a határon túl végzett megelőző elhárító munkát. Ekkorra, nem kis részben köszönhetően az elmúlt években alkalmazott „piszkos módszereknek,” eldőlt a hatalom kérdése. 1948 júniusában egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt, megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), a hatalom a kommunisták kezébe került. Az „új korszakban” hazánk a szovjet birodalmi érdekek feltétel nélküli kiszolgálója, a törvénytelen eljárások végrehajtója lett. 1948 végén, szovjet nyomásra, a honvédség vezetése elkészítette a haderő gyorsított ütemű fejlesztésének tervét. Ekkor a miniszter már Farkas Mihály, aki 1948 szeptemberétől 1953 júliusáig volt honvédelmi miniszter, Rákosi Mátyás főtitkár és Gerő Ernő mellett a legszűkebb vezetés, az úgynevezett trojka tagja. Felelősség terheli az elkövetkező években lefolytatott koncepciós perek soráért. 1957-ben az elkövetett bűneiért 16 év börtönre ítélték, 1961-ben kegyelemmel szabadult. A haderő gyors ütemű fejlesztésében szerepet játszott a megváltozott nemzetközi helyzet, a Jugoszláviával megromlott viszony. 1949-ben tízszeresére emelték a honvédelmi kiadásokat, s folyt a honvédség létszámának, szervezetének erőltetett fejlesztése. Az 1950. november 1-jén életbe lépett Kossuth hadrend a honvédség létszámát 125000 főben határozta meg. Mindezt persze minőségben (tisztek felkészültségében, technikában) nem lehetett biztosítani, hiszen 1947-ben a haderő létszáma mindössze 20000 fő volt.16 A káderhelyzet katasztrofális voltát mutatja, hogy a fiatalokat a kommunista párt „küldte” a haderőbe, vagyis az arra érdemesnek tartott munkás-paraszt származású fiatalembereket kijelölték, és elküldték a tiszti iskolába. A beiskolázott ifjakat, akik legtöbbször 6-8 elemi iskolai végzettséggel rendelkeztek, előbb hat hónapos, később egyéves képzéseken készítették fel a beosztás ellátására. A nagyarányú haderőfejlesztés miatti tiszti igény kielégítésére, 1949 és 952 között, 15, úgynevezett fegyvernemi tiszti iskolát hoztak létre. 16 Horváth Miklós: i. m. 302-306. 53
