Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során

A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során

Mihály követte a miniszteri székben. Az osztály elvileg a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozott, de bírva a SZEB támogatását, egyre inkább a kommunista térnyerés biztosítójává vált. A Magyar Kommunista Párt (MKP) célja a politikai és gazdasági hatalom megragadása, a honvédség - mint erőszakszervezet - feletti ellenőrzés megszerzése volt. Ebben lett a kíméletlen segítője a HM Katona Politikai Osztály, „ami a belügy és a Politikai Rendőrség volt az országban, az volt a katonapolitikai osztály a hadseregen belül”.6

A HM Katona Politikai Osztály feladatai közé tartozott a háborús bűnösök, a háborús és népellenes cselekményeket elkövetők bíróság elé állítása, a koalíciós pártok képviselőiből alakult Igazoló Bizottságnak történő adatgyűjtés (az Igazoló Bizottságok vizsgálták a honvédségbe visszavételüket kérő személyek háború alatti magatartását), a honvédség szellemét veszélyeztető törekvések és ezekkel összefüggő bűncselekmények ügyében történő nyomozás, katonai kémelhárító tevékenység, külföldiek ügyeinek a vizsgálata, a katonai attasék működésének figyelemmel kísérése és a hírszerzés.

Az osztály szervezete többször változott, épp ezért azt nem kívánom végigkövetni. Ugyanakkor a szervezetről - a feladatok megismerése céljából- egy rövid összegzést adok. Az osztály szervezetében - megnevezés szerint- alosztályok, főcsoportok, csoportok, hivatalok, irodák, részlegek tartoztak. Követve a klasszikus felépítést, fő szervezeti elemei szerint Hírszerző-, Elhárító- és Nyilvántartó alosztályra tagozódott. Az osztálytörzsbe az osztályvezető-helyettes, segédtiszt, hadbíró iroda, gépkocsizó részleg tartozott. A következő nagyobb szervezeti egység a Segédhivatal volt, ami az iratkezelést végezte.

A Hírszerző alosztály irányította a katonai hírszerzést, melynek kiépítése már 1945 márciusában megindult. Ekkorra, a fegyverszüneti egyezmény alapján, a szovjet hadseregnek ígért nyolc hadosztályból, sikerült felállítani az 1. és 6. gyaloghadosztályokat,7 amelyek április hónapban indultak a hadműveleti területre. így elvben helytálló az osztály deklarált célja, „a hírszerzés végrehajtása az ellenség által még megszállt területeken”.8

6 HL Tanulmány gyűjtemény (Tgy.) 295. d. 3098 ő. e. Komis Pál: Tanúnak jelentkezem, 45.

7 Horváth Miklós: Honvédségből néphadsereg. A haderő újjászervezésétől a forradalom és szabadságharc leveréséig, 1944-1956. In: Helgert Imre - Vass Jenő (szerk.): A hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848-2004. Budapest, 2006, Szaktudás Kiadó, 292. Továbbiakban: Horváth Miklós: i. m.

8 HL HM 1945. Ein. 20.269 - Kat. pol. és Hírszerző osztály felállítása, 1945. márc. 12.

49