Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VIII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A katonai elhárítás a pártállamban, átalakítása a rendszerváltás során
A katonai elhárítás a pártállamban - átalakítása a rendszerváltás során A kezdetek - a HM Katona Politikai Osztály és jogutódai 1945. március 12.-1950. január 31. A második világháborút követően újraalakított államszervezetben, a katonai felderítés (hírszerzés) és elhárítás egy szervezetben, a Honvédelmi Minisztérium keretében létrejött Katona Politikai Osztályban realizálódott (HM Kat- pol). E testület fennállása alatt, fontos eszköze volt a kommunista térnyerés biztosításának az újjászerveződő honvédségben. Az osztály feladatrendszerének kialakítása és fennállása alatti dicstelen működésének gyökerei az akkori hatalmi-politikai viszonyokból erednek. Hazánk területéről a német fasiszta és a kollaboráns Szálasi Ferenc nemzetvezető által irányított magyar katonai alakulatokat az előretörő szovjet Vörös Hadsereg szorította ki. (1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó [államfő] vezetésével Magyarország háborúból történő „kiugrása” kudarccal végződött. A megszálló német csapatok vezetésével a fanatikus, nácibarát szélsőjobboldali Szálasi Ferenc és pártja került hatalomra, s totális diktatúrát bevezetve, a végsőkig kitartott a fasiszta Németország mellett. A történelmi következmények ismertek, mindez majd fél évszázadra meghatározta a magyar nemzet sorsát, lehetőségeit.) A szovjet fegyverek árnyékában 1944. december 20-án Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A kormányfő (miniszterelnök) Dálnoki Miklós Béla vezérezredes volt, aki, mint az 1. magyar hadsereg parancsnoka, a háborúból történő kilépési kísérlet bukása után átment a szovjet haderő területére, majd szovjet támogatással látta el a kormányfői feladatokat az első választásokig, 1945 novemberéig. Az ideiglenes kormány Moszkvában, 1945. január 20-án, aláírta az ideiglenes fegyverszüneti egyezményt. A megállapodás megteremtette a jogalapot arra, hogy a kormány szovjet segítséggel létrehozza a későbbi polgári és katonai államvédelmi szervek elődeit. Az egyezmény értelmében „Magyarország közre fog működni a háborús bűnökkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásban és az ítélkezésben e személyek felett”.4 4 Az 1945. évi V. törvénycikk 14. pont. In: Gál Tivadar - Katona Zoltán - Szilbereky Jenő (szerk.): Hatályos jogszabályok gyűjteménye, 1945-1968. V. kötet. Bp., 1970, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 10. 47
