Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. pártirányítása, kialakultak működésének, irányításának és vezetésének alkotmányos és törvényi feltételei. Kidolgozták az új, alapvetően védelmi jellegű katonai doktrínát. A honvédség békelétszáma az 1989.évi 155700-ról 1994 végére 100000 főre csökkent. A védelmi doktrínának és a CFE szerződés korlátozásainak megfelelően kivonták a támadó fegyverrendszereket. Csökkent a honvédség haditechnikai eszközeinek mennyisége, szervezeti elemeinek száma. Átalakult a honvédség béke- és háborús hadrendje, kialakult a csapatok - az ország védelme szempontjából legjobban megfelelő - területi elhelyezkedése. Területileg egyenletesebbé vált a katonai szervezetek békefeltöltöttsége. Kialakult az egységes nemzeti légvédelmi rendszer, szabályozták a magyar légtér fel- használásának rendjét. Átalakult a hivatásos állomány intézményi képzésének rendszere és tartalma. A Honvédelmi Minisztérium és a „katonai blokk” szétválásával megszűnt a hadsereg működésébe való közvetlen politikai beavatkozás lehetősége. Dr. Für Lajos személyében elsőként állt a „katonai blokktól” elkülönült Honvédelmi Minisztérium élén civil tárcavezető. Ugyanakkor a vezetés-irányítás átmeneti zavarokkal is küszködött, amelynek feloldására az Alkotmánybíróság szabályozta a köztársasági elnök, a kormány és a MHP közötti jog és hatásköröket. A Magyar Honvédség Parancsnoksága - be nem avatkozva a rendszer- váltás menetébe - bonyolult nemzetközi viszonyok, a régiónkban instabilitást okozó átalakulási folyamatok, valamint a délszláv háború viszonyai között, bonyolult belpolitikai helyzetben és a hadseregre fordítható egyre csökkenő költségvetés közepette is fenntartotta a hadsereg intaktságát, hadrafoghatóságát és működőképességét a kormány és a tárcavezető által elvárt követelményeknek megfelelően. A vezetés és irányítási rendszer korszerűsítésével, a Magyar Honvédség Parancsnokságának megalakulásával némileg javult a csapatok vezetésének egyenszilárdsága. A folyamatos - gyakran átgondolatlan - átalakítások, a törvényi háttér folyamatos változása és a hadsereg vezetésével szemben fennálló bizalmatlansági légkör azonban megnehezítette a hadsereg vezetését. Lőrincz Kálmán vezérezredes, a MH volt parancsnoka erről így emlékezik: „Tapasztalhatóan kedvezőtlen hatású az a körülmény, hogy a honvédség irányítása-vezetése 1989 óta folyamatosan az átalakulás, az átszervezések átmeneti állapotában van. Indokolatlan ingerültséget és bizalmatlanságot, megosztott és improvizatív beavatkozásokat vált ki a döntéshozókból, amikor a 358
