Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. hadsereg létszáma így 100000 főnél rögzült. A költségvetési problémák miatt a miniszter hatályon kívül helyezte az 1994. évi feladatok végrehajtására vonatkozó irányelvek II. fejezetét, melynek alapján a Magyar Honvédség parancsnoka, Deák János vezérezredes költségtakarékos feladatokat szabott.144 Továbbra is zöld utat kapott a Humán Szolgálat felállítása, a tábori lelkészi szolgálat működési feltételeinek a biztosítása, a MiG-29 típusú repülőgépek üzembe állítása és egy századnyi erő harckészültségi szolgálat ellátására való felkészítése, valamint az Országos Nukleáris Balesetelhárító rendszer ágazati szervezetének a létrehozása. A további feladatok az általános katonai kötelezettségek - költségráfordítást nem igénylő - határain belül maradtak. A Magyar Köztársaság kormányának 1994-1998 évekre meghatározott programjában újból megfogalmazódott az addig is követett haderő-fejlesztési irány, mely szerint a megváltozott biztonsági környezethez jobban illeszkedő, az ország gazdasági teherbíró-képességével arányos, kisebb és hatékonyabb fegyveres erőt kell kialakítani. Ismételt feladatként jelentkezett a haderő finanszírozható mértékű csökkentése, amely alkalmas lesz a NATO-csatlako- zást követő, annak szervezeti keretei közötti alkalmazásra. Ez - mint azt a későbbiekben láttuk - átmenet volt a klasszikus haderőstruktúrától a „modul rendszerű”, a NATO igényeinek megfelelő részfeladatok megoldását lehetővé tévő katonai szervezetek kialakítása és az önálló, nemzeti alapon szerveződött hadsereg leépítése felé.145 1994-ben a Magyar Honvédség állományában 835 harckocsi, 1575 páncélozott harcjármű, 840 db 100 mm feletti űrméretű tüzérségi löveg, 146 harci repülőgép és 39 harci helikopter volt.146 A létszám összességében 35%-kal, a katonai szervezetek száma 20%-kal, a haditechnikai eszközpark 20-40%-kal csökkent. Felszámolták az összfegyvernemi és tüzér dandárokat, a harckocsi 144 A honvédelmi miniszter 58/1994. sz. intézkedése és a Magyar Honvédség Parancsnokának 014/1994. számú (október 31-én kiadott) parancsa az 1994. március 13-án kiadott 02/1994. MHPK-i parancs módosítására. HL KI 3/38 jk. 425/1. 145 Ma már elmondhatjuk, hogy a hadsereg nem lett hatékonyabb. A célokból csak a kisebb, egységes haderőként már nem alkalmazható, de a NATO „modul rendszerű” igényeinek megfelelő honvédség létrehozására irányuló koncepció diadalmaskodott. A szervezetében és technikájában „elárvult” Magyar Honvédség elvesztette önálló nemzeti jellegét és klasszikus hadsereg jellegét. 146 Für Lajos: Nemzetbiztonság és honvédelem. Biztonság- és geopolitikai áttekintés. In: Medvigy Endre (főszerk.): Magyar nemzetstratégia. 2. kötet. Bp., 2009, Magyar Konzervatív Alapítvány-Püski, 377. 354
