Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. 1994. január 1-jétől - az előzetesen tervezett132 1994. szeptemberi határidő előtt - készültségi szolgálatba álltak.133 A VSZ megszűnésével a pilóták képzése a Szovjetunióban véget ért. Szükségessé vált a hazai repülőhajózó képzés szervezeti, anyagi-technikai és kiképzési feltételeinek a megteremtése. Ennek eredményeképpen az 1993/94. tanévtől beindult a pilótaképzés Jak-52 és L-39 típusú repülőgépekkel. A terv szerinti - szovjet JAK-52-es repülőgép-típusra épülő - repülő harckiképzést azonban az egész évben fennálló alkatrészhiány, a beszerzési és javítási problémák, valamint a nemzetgazdaság finanszírozási képessége és a katonai repülések magas költségei miatt fennálló problémák sújtották. Az egy főre jutó repülési üzemidő és a technikai feltételek hiánya már a készültségi szolgálatok ellátását is veszélyeztette. A pilóták éves tervezett repülési óraszáma az évek folyamán drasztikusan - a pilóták „légbiztonságának” megtartásához szükséges mérték alá - csökkent, ami nemcsak az eredményes repülőkiképzést, de a repülés biztonságát is erősen veszélyeztette.134 A honvédség katonai felső vezetése folyamatosan részt vett a védelmi felkészítés és az ország mozgósítása új rendszerének kialakításával összefüggő feladatok végzésében. 1993-1994-ben is folytatódott az állami vezetés háborús vezetési rendszerének korszerűsítése, vezetési készségének a megteremtése. A katonai vezetés „korszerűsítése” érdekében - érthetetlen módon - az 1005/1994. kormányhatározat alapján a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédség Parancsnokságát (MHP) újból összevonták, amely elvileg ismét megteremtette a politika közvetlen beavatkozásának a lehetőségét a hadseregbe. Az MHP helyett a hadsereg vezetését a MH vezérkara végezte. Az időszak alatt a Hadműveleti Főcsoportfőnökség koordinálásával, a Magyar Honvédség Parancsnoksága és szervei, a Szárazföldi Csapatok 132 A Magyar Honvédség Parancsnokának 05/1993. intézkedése a MiG-29 repülőgép rendszerbe állításával kapcsolatos tervező-szervező munka beindítására, 1993. június 1. HL KI 3/37 jk. 395/1. 133 A Magyar Honvédség Parancsnokának 013/1993. intézkedése a légvédelmi és repülő készültségi szolgálat békeállapot időszakában történő ellátásának rendjéről. HL KI 3/37 jk. 395/1. 134 Az 1995-től beosztásban levő Feminger György vezérőrnagy - többek között - azért mondott le a Magyar Honvédség repülőfőnöki beosztásáról, mert, mint mondotta, „én nem koporsók vásárlására, hanem a pilóták kiképzésére szerződtem”. Ilyen alacsony repülési óraszámok mellett a repülés biztonságának drasztikus csökkenése és a repülőkatasztrófák számának jelentős növekedése kódolva van a rendszerben. 350
