Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994 A Magyar Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének biztosítását a határozat szerint elsődlegesen politikai eszközökkel kell garantálni, ami nem sokban tér el a háború clausewitzi122 vagy lenini elméletétől, amely a háborút a politika folytatásaként határozta meg erőszakos eszközökkel. Ezek az elvek egyértelműen kijelölték a Magyar Honvédség helyét és szerepét a regionális biztonsági rendszerben irányt szabott feladataira, szervezeti és haditechnikai korszerűsítésére, amely már a NATO dominanciájára utalt. „A fegyveres erők fejlesztésénél - mondja a határozat - figyelembe kell venni azt, hogy az illeszkedjen a korszerű nyugati katonai együttműködés követelményeihez, és alkalmas legyen a nemzetközi békefenntartásban és béketeremtésben való részvételre.” A biztonságpolitikai alapelvek szerint az ország teherbíró-képességét figyelembe véve, a Magyar Honvédséget fegyverzetében és kiképzésében „olyan méretű és minőségű fegyveres erővé szükséges átalakítani, amely a velünk összemérhető nagyságrendű erővel támadó agresszorral szemben hatékony visszatartó erőt képez, míg a nálunk jelentősen nagyobb erejű feltételezett ellenséget is olyan anyagi, élőerő- és időveszteséggel fenyegetik, amely nem áll arányban az általa várható hadászati nyereséggel”. Másfél hónappal később, 1993. április 23-án a 27/1993. (IV. 23.) OGY határozattal elfogadták a „Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveit”, amely a NATO-dominancia további erősödését jelezte. A dokumentum egyértelműen fogalmazott: „a Magyar Köztársaság a NATO és a Nyugat-európai Unió (WEU) teljes jogú tagjaként látja garantálva az ország biztonságát”.123 A honvédelmi alapelvekben hangsúlyt kapott a honvédelmi politikánk védelmi jellege, és a honvédelmet pártérdekek felett álló nemzeti ügynek tekintette. Kimondta, hogy „a Magyar Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme az állam Alkotmányban előírt kötelezettsége”. Egyértelművé tette, hogy az ország fegyveres erői nem rendelkeznek és a jövőben sem rendelkezhetnek tömegpusztító fegyverekkel, és 122 Karl von Clausewitz (Burg bei Magdeburg, 1780. június 1. - Breslau,1831. november 16.) porosz katona, katonai teoretikus, hadtörténész, a hadtudomány egyik kiemelkedős alapművének, A háborúról című könyv alkotója. 123 „Antall József miniszterelnökkel az élen a magyarok voltak azok, akik a legnyíltabban hangoztatták azt a vágyukat, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatra lépjenek a NA- TO-val.” - Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása. Budapest, 2013, Zrínyi Kiadó, 43. 345
