Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. szolgálatot.86 A Magyar Honvédség létszámának csökkentését - az átszervezések utáni csökkenésen felül - a polgári védelem BM-nek átadott 1000 fő, a Magyar Honvédelmi Szövetség 1400 fős és más területek létszámkorlátozása biztosította. Szakítva a hadsereg túlnyomó többségben nyugati (dunántúli) elhelyezésével, a védelmi doktrínának és az ország védelmi követelményeinek megfelelően, a csapatokat az ország területén egyenletesen, az országot bármely irányából érő támadás elhárításához rövid időn belüli, előrevonást biztosító körzetekben helyezték el jelezvén, hogy az ország területi integritását hivatnak megvédeni. Ennek következtében az állampolgárok háromnegyede a lakóhelyüktől 100 km távolságon belül láthatták el a katonai szolgálatot. Átalakult a hadsereg készenléti rendszere is. A Magyar Honvédségben különböző feltöltöttségű és készenléti idejű alakulatok szerveződtek: az állandó készenléti alakulatok 60%-os feltöltöttségűvé és egynapos kiegészítés után hadra foghatóvá, bevethetővé váltak; a 30-60%-os feltöltöttségű hadiállomány elérése két napot vett igénybe, s azt követően, maximum öt nap után bevethetők voltak. Az ún. békében nem élő alakulatok feltöltöttsége 30%-nál alacsonyabb lett. A Magyar Honvédség vezérkari főnöke által kiadott 0028/1991. intézkedésében,87 az új védelmi követelményeinek megfelelően, a parancsnokok és törzsek hadászati, hadműveleti-harcászati kiképzésének feladatait az alábbiak szerint határozta meg: „A felkészülés arra irányuljon, hogy a Magyar Honvédség parancsnokai és tisztjei képesek legyenek az országot bármely irányból ért támadás elhárítására, visszaverése érdekében szervezett védelmi hadműveletek (harcok) magas színvonalú előkészítésére és határozott vezetésére, elsősorban hagyományos fegyverek alkalmazásának viszonyai között, bonyolult földi, légi és rádióelektronikai helyzetben, az országot jellemző terepviszonyainak megfelelően.” 86 Az alternatív katonai szolgálat bevezetését az Országgyűlés 1989 nyarán fogadta el. Módosította az 1976. évi I. törvényt, melynek értelmében a polgári illetve a fegyver nélküli katonai szolgálati időt 28-28 hónapban állapította meg. 1991 őszén módosították az 1976. évi honvédelmi törvényt, és a sorkatonai szolgálat idejét 18 hónapról 12-re, a polgári szolgálatét pedig 28 hónapról 22-re szállították le. 87 A Magyar Honvédség Vezérkari Főnökének 0028/1991. intézkedése a parancsnokok és törzsek hadászati, hadműveleti-harcászati felkészítésére. Dátum nélküli, feltehetően január-február hónapban került kiadásra. HL KI 3/35 jk. 363/03. 330
