Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. a FROG-7 rakétarendszert. Megszűnt hat - békében feltöltött keret,80 illetve tartalék - dandár, két harckocsi dandár, három harcászati rakétaosztály (a hadtestek szervezetéből), egy hadsereg közvetlen légvédelmi tüzérezred és a deszant-roham zászlóalj. A haderő-csökkentés eredményeképpen megszűnt 7 összfegyvememi dandár, 22 harckocsi-zászlóalj.81 (Melléklet - A Magyar Honvédség tagozódása 1991 végén.) A légvédelmi és repülőcsapatok állományából kivonták a helikopterek 19%-át, a vadászrepülők 40%-át, a honi légvédelmi rakétakomplexumok 20%-át. A légvédelmi és repülőcsapatok szervezetében alapvetően a Buda- pest-Paks-objektumcsoport légi oltalmazásának ellátásához szükséges légvédelmi rakétacsapatok és az ország légterének légi oltalmazásához szükséges vadászrepülő-egységek, valamint azok biztosításához szükséges rádiótechnikai csapatok maradtak. Fegyvernemi tagozódásának megőrzése mellett szervezeti és vezetési rendszerük módosult. Megszűnt egy légvédelmi rakéta ezred és egy osztály, egy légvédelmiezred-parancsnokság, egy honi rádiótechnikai zászlóalj parancsnokság és két honi rádiótechnikai század. Csökkent a biztosító és kiszolgáló szervezetek száma. A három honi vadászrepülő ezred (Pápa, Taszár, Kecskemét) osztály szervezésre, a harci helikopter dandár -1987 után - ismét ezred szervezetre tért át. 1991. március 15-ei hatállyal beszüntette működését a Légvédelmi és Repülő Központi Harcálláspont.82 Korszerűsítették a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok szervezeteit, és - kikerülvén a Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság alárendeltségéből - a Magyar Honvédség Vezérkara Szervezési és Hadkiegészítési Csoportfőnökség alárendeltségébe kerültek. A békehadrendből kikerültek a kórházak és a szanatóriumok, megszűntek az építő alakulatok. 80 A fegyveres erők megalakításának, kiegészítésének és fenntartásának egyik leggyakoribb formája, amikor a parancsnoki, az ún. keretállományból és az általános hadkötelezettség alapján behívott, illetve behívható sor-, valamint tartalékos állományból tevődik össze. Az ilyen alakulatnál békében csak a szervezet kulcspozícióit képviselő beosztásokban ténykednek a katonák, az üresen maradt beosztásokat csak mozgósítás idején töltik fel. 81 Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Néphadsereg, majd a Magyar Honvédség Parancsnokának (1989. december 1.-1994. március 1.) nyilatkozata. In: Dr Földes Ferenc - Kiss Zoltán - dr. Isaszegi János (szerk): A Magyar Honvédség negyedszázada. A rendszerváltástól napjainkig. Bp., 2016, HM Zrínyi Nonprofit Kft.-Zrínyi Kiadó, 267. 82 A Magyar Honvédség vezérkari főnökének 007/1991. számú Szigorúan titkos „Rezsim” intézkedése. HL KI 3/35 jk. 363/03. 328
