Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. került; a pártirányítást és szokásjogot egy független, demokratikus állam Alkotmányán és törvényein nyugvó irányítási rend, valamint a civil kontroll váltotta fel. A nemzeti hadsereg állománya az ország Alkotmányára és törvényes rendjének védelmére és kizárólag a nemzet, a haza fegyveres védelmére tett esküt. E körbe tartozó feladatok megoldására lett alkalmassá téve, és nemcsak rendeltetésében és feladataiban, de mind külsőségeiben, mind szimbolikájában is a magyar nemzetet testesíti meg. A hadsereg működésének fő vonásait, azt, hogy „nemzeti vagy internacionalista”, „katonai szövetségnek elkötelezett vagy önálló”, szintén nem a benne szolgálatot teljesítő katonaállomány határozza meg, hanem a mindenkori állami politika. A pártállamban a Varsói Szerződés katonai szervezetének kötelékében, a párt irányítása alatt álló hadseregben, a pártra felesketett katonák végezték megszabott katonai (egyesek pedig a politikai és párt-) feladataikat. Demokratikus államberendezkedés esetén az ország katonai blokkon kívüli önálló védelmének feladatait vagy a „demokratikus alapokon működő” katonai tömb által megkövetelt vagy elvárt feladatokat az Alkotmányra felesketett katonák végzik. S ha az Alkotmány valamely katonai tömbhöz való tartozást, szövetségesi elkötelezettséget is tartalmaz, akkor a katona egyidejűleg a szövetségre is hűségesküt tesz. így a hadsereg ugyan demokratikusan működik, de internacionalista jelleget ölt. A lényeges különbség csupán abban van, hogy az ilyen depóiitizált hadseregek működését nem párthatározatok és a szokásjog, hanem a jogforrást képviselő nép szabad akaratából demokratikusan megválasztott képviselők alkotta országgyűlés által hozott határozatok és az azokból eredő törvények szabályozzák erős civil kontroll mellett. A ma szolgálatot teljesítő katonák nemcsak a magyar Alkotmányra, az ország szuverenitásának megvédésére tettek esküt, hanem azzal együtt hitet tettek a „hidegháborúban” is fennálló nyugati katonai tömb, a NATO mellett. A mai Magyar Honvédségről ezért nem mondhatjuk el - ahogyan azt Für Lajos honvédelmi miniszter áhította -, hogy „kizárólagosan csak a nemzethez tartozik”. A „nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek” teljesítése a Magyar Honvédség - külső befolyástól nem mentes - internacionalista jellegére utal. A Magyar Néphadsereg átalakításának alkotmányos és jogi háttere A hadsereg átalakításának törvényi alapjait az Alkotmány módosítása és az OGY által 1990. március 1-jén elfogadott, a honvédelemről szóló 1976. évi I. 314
