Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIV. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994
A Magyar Honvédség a megváltozott biztonsági környezetben, 1990-1994 A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1987. májusi berlini ülésén elfogadta „A Varsói Szerződés Tagállamainak katonai doktrínája” című, elvi jelentőségű dokumentumot. A dokumentum kimondta „szövetségünk merőben védelmi jellegének lényegét. Miben áll ez? Soha, semmilyen körülmények között nem indítanak elsőként harci cselekményeket senki ellen; soha nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert; egyetlen állammal szemben sincsenek területi követeléseink; egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellenségüknek, s készek arra, hogy a világ minden országával a békés egymás mellett élés elvei alapján építsék kapcsolataikat.”6 A két világrendszer közötti viszony megváltozott: a hidegháborút a két szuperhatalom kölcsönös párbeszéde, a katonai szembenállást fokozatosan a háborútól való tartózkodás, a támadó katonai doktrínát a védelmi doktrína váltotta fel. Megszűnt az ellenségképünk. 1988 nyarán, a VSZ védelmi doktrínájának megfelelően, a Honvédelmi Minisztérium Vezérkara Hadműveleti Csoportfőnökségén a Magyar Néphadsereg támadó jellegű háborús alkalmazási terveit7 is átdolgozták Borsits László vezérőrnagy, csoportfőnök irányításával. A bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon - a kölcsönös egyenlő és elégséges biztonság elvét követve - megegyezés született az európai hagyományos fegyveres erők korlátozásáról (Conventional Armed Forces in Europe - CFE), amely maximálta a részt vevő országok által rendszerben tartható haditechnikai eszközök, különösen a támadó jellegű eszközök számát. A VSZ és a NATO 22 tagországa által 1990. november 19-én Párizsban aláírt CFE egyezmény - a szerződésben érintett korábbi 7 szovjet tagállam elfogadását és a 29 részt vevő ország ratifikációját követően - 1992. november 9-én lépett életbe. Ez biztosította a ’70-es évek elején kialakult hadászati erőegyensúly fenntartását a támadó fegyverek mennyiségének alacsonyabb szintjén.8 6 Az 1988. január 15-ei vezetői értekezlet anyaga. 7. HL HM T 1980-89 31. d. 85. ő. e. 7 A Magyar Honvédségnek a múltban is volt, és napjainkban is rendelkezik alkalmazási elgondolással egy esetleges háború esetére, amelyet a köztársasági elnök és a miniszter- elnök hagy jóvá. 8 Az Egyezmény Magyarország számára 835 harckocsi, 1700 db harcjármű, 840 tüzérségi eszköz, 180 harcászati repülőgép és 108 harci db helikopter rendszerben tartását engedélyezte. Ezzel szemben 1997-ben 1442 db harcjármű, 81 db harcászati repülőgép és 59 db harci helikopter volt hadrendben. A harckocsi és tüzérségi eszközök darabszáma megfelel a korlátozásban előírtaknak. 295
