Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. sorolt, de bejegyzett egyházak vallásgyakorlási és lelki gondozási jogosultsága a katonák igényei szerint érvényesüljön.” A Alkotmány 60. §-ában, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben, a Tábori Lelkészi Szolgálatokról szóló 61/1994. (IV. 20.) Korm. rendelet 6. §-ában, továbbá az Apostoli Szentszékkel, a történelmi egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött megállapodásokban rögzítettek alapján dr. Für Lajos honvédelmi miniszter kiadta az Alapító Határozatot.52 Annak megfelelően, a magyar fegyveres erők katonai szervezetein belül, a csoportos és egyéni vallásgyakorlás biztosítása érdekében 1994. május 1-jei hatállyal, a HM közvetlen alárendeltségében megalakult a Tábori Lelkészi Szolgálat, melynek rendeltetése a törvényekben53 meghatározott csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása volt. A Tábori Lelkészi Szolgálat több mint negyvenévnyi szünet után, megfelelő állami törvényességi és egyházi alapokra helyezve, a hadsereg és a társadalom igényeit, valamint az állam és egyházak lehetőségeit is figyelembe véve, hosszú előkészítő és tervező munka eredményeképpen, 1994. május 1-től kezdte meg működését 22 fő lelkésszel. A társadalomba és a hadseregbe beidegződött „ateista” ideológiát a vallásos szemlélet váltotta fel. A Magyar Néphadseregben ennek előtte is nem kevesen voltak azok, akik vallási megy- győződésüket titkolni kényszerültek. Akik titokban - vállalva annak minden veszélyét - templomban házasodtak, vagy a személyes jelenlétük nélkül ke- reszteltették meg gyermeküket, és akik nem a kommunista pártban, hanem a hitéletben érezték volna igazán jól magukat. Ezért számukra a szabad vallásgyakorlás lehetősége szívderítő érzés volt, lelki felszabadulásuk érzését keltette. A Tábori Lelkészi Szolgálatban, az Alapító Határozat szerint, három azonos jogállású szolgálati ág jött létre: katolikus, protestáns (református és evangélikus) és zsidó. A katolikus és protestáns szolgálati ág vezető szerve a Tábori Püspökség, a zsidó szolgálati ágé pedig a Tábori Rabbinátus lett. Lelkészi tevékenységüket kizárólag egyházi irányítás és felügyelet alatt végzik. A 52 A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere 521/1994 (V. 17) számú Alapító Határozata a Tábori Lelkészi Szolgálat létrehozására. HL KI 1/25 jk542/09/10. 53 Az Alkotmány 60. §-ában a lelkiismereti és vallásszabadságról, az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben, a 61/1994 (IV. 20) Kormányrendeletben, a történelmi egyházakkal és a vallásfelekezetekkel kötött megállapodásokban rögzítettek alapján. 284
