Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete... a honvédség kiképzésének irányítása volt.36 A munkáját segítő törzs, a Honvéd Főparancsnokság, a Honvédelmi Minisztérium szervezetén belül volt. A Honvéd Főparancsnokság azonban nem látott el olyan összetett feladatokat, mint a Magyar Honvédség Parancsnoksága. A MH Parancsnokság a béketervezéstől, felkészítéstől, a háborús alkalmazás megtervezéséig - beleértve a honvédség anyagi technikai ellátását is - bezárólag teljes körűen átfogta a honvédség alkalmazásával kapcsolatos területeket. A szervezeten belül működött a honvéd vezérkar. A Magyar Honvédség parancsnokának felelőssége így lényegesen szélesebb körű volt, mint az egykori honvéd főparancsnoké, a vezetői szerve, a Magyar Honvédség Parancsnoksága pedig nem tartozott a Honvédelmi Minisztérium szervezetébe. Mindezen kérdéseket végiggondolva, a Honvéd Főparancsnokságot nem tekinthetjük a Magyar Honvédség Parancsnoksága elődszervezetének. (A Honvéd Főparancsnokság a Budai Várban, a Dísztérnél levő épületben volt, megsérült épülete ma is áll.) A Néphadsereg csökkentése a védelmi doktrína szerint Az előzőekben láttuk, a Magyar Honvédség Parancsnokságának megalakítását összekapcsolták a haderő védelmi doktrína követelményeiből adódó átszervezésével, amit haderőreformként kommunikáltak. Ezért - ha nem is teljes körűen - indokolt e kérdésről is szólni. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé - összhangban a nemzetközi politikai életben bekövetkező enyhüléssel - 1987. májusi berlini ülésén elfogadta a szövetség védelmi doktrínájának alapelveit. 1988 folyamán a Magyar Honvédség addigi támadó jellegű háborús alkalmazási terveit átdolgozták védelmi jellegűvé.37 (A haderőnek már békében meghatározzák az esetleges háborúban történő felhasználását, hiszen annak megfelelően kell a szervezetét és fegyverzetét is kialakítani. így a Magyar Honvédség a múltban 36 Szabó József János: A magyar királyi Honvédség az Osztrák-Magyar Monarchiában, 74. In: Helgert Imre - Vass Jenő (szerk.): A hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848-2004. Budapest, 2006, Szaktudás Kiadó. 37 A Magyar Honvédség negyedszázada, i. m. 274. - Borsits László nyá. vezérezredes, a MH volt vérkari főnökének visszaemlékezése. 27
