Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II.

felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Adminisztratív vagy más kényszerítő eszköz alkalmazását a kormány elítéli, és nem fogja tűrni.”16

Amikor Rákosi 1955 tavaszán szovjet segítséggel megbuktatta Nagy Imrét, a reformer miniszterelnököt, visszarendeződés következett be az egyházpolitikában is. A Nagy Imre-féle engedményeket ismét az „egyházi reakció elleni harc” váltotta fel.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az egyházak - Mind- szenty József bíboros közéleti szereplését leszámítva - nem gyakoroltak hatást a történésekre, belső életüket azonban alapjaiban változtatta meg. 1956 őszén több mint 300 államhoz lojális papot távolítottak el az egyházakból. Akik kompromittálódtak, azok sorban lemondtak egyházi posztjukról. A kormány értékelése szerint az egyházakkal „a viszony nagyon megromlott és bonyolulttá vált. Veszélyben forognak az évek során elért eredmények, a papi békemozgalmat pedig az áthelyezésekkel valósággal lefejezték, működését megbénították.”17

A Kádár-korszak első éveiben az 1956 előtti évekhez hasonló egyházüldözés folytatódott, főként a katolikus egyházzal szemben. Az államnak a protestáns egyházakkal való kapcsolata gördülékenyebb volt, mint a katolikus egyházzal.

„Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) jelentései mindig is kiemelték, hogy ezek az egyházak példamutató partnerek. 1957 előtt a ’keskeny út’, 1957 után a ’szolgálat’, illetve a ’diakónia’ teológiája volt hivatva igazolni együttműködésüket az adott politikai rendszerrel. Teológialiag alátámasztották az állam célkitűzéseit, mint amelyek Istentől jönnek, és vallásos nyelvezetbe öltöztetve propagálták azokat. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a szószékről sokszor ugyanazt lehetett hallani, mint a népfront gyűlésein, csak az előbbin egyházi, az utóbbin politikai zsargonban.”18

Kádár János az országgyűlési beszédében 1957-ben kifejtette, hogy: „A kormány tiszteletben tartja minden állampolgár vallásos vagy nem vallásos

16 Kovács Lajos Péter - Dér Ferenc - Sipos József (szerk.): A Nagy Imre-vonal. Bp.,1989, Reform, 259.

17 Balogh Margit: „Szabadság” - állami ellenőrzéssel. Egyházpolitika, 1957-77. História, 1996/4,42^16.

18 Balogh Margit: Egyház és egyházpolitika a Kádár-rendszerben. Eszmélet. Társadalomkritikai és kulturális folyóirat.

http://eszmelet.hu/balogh_margit-egyhaz-es-egyhazpolitika-a-kadar-rendszerben/.

264