Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XIII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezése
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. kart támadta, mint a klerikális reakció legfőbb hazai támaszát és mint a béke ellenségét. Ugyanakkor a párt és állam támogatását helyezte kilátásba a néphez hű alsópapság azon elemei számára, akik püspökeikkel szemben is kiállnak a béke ügye és a népi demokrácia mellett. A párt fokozta a klerikális reakció elleni propagandát és az egyházi ideológia elleni felvilágosító munkát.”14 A Római Katolikus (Folba János lelkész vezérőrnagy) és Protestáns Tábori Püspökség (Soltész Elemér evangélikus lelkész altábornagy), valamint a békeidőben először működő Izraelita Lelkészet (dr. Hevesi Ferenc, a pesti Izraelita Hitközség főrabbija) működésére egyre kevésbé tartottak igényt a kommunista diktatúra főkorifeusai, és 1950 közepétől fokozatosan megszűntek (1951. november 1.). Az 1951. évi állománytáblában lelkészi beosztás már nem található. Az 1950-ben kötött megegyezés 1990. február 6-áig érvényben volt. Ekkor Németh Miklós akkori miniszterelnök és Paskai László bíboros, esztergomi érsek közös nyilatkozatban kölcsönösen semmisnek mondta ki az egyezményt. 3. Az egyházak pártállami irányítása és ellenőrzése Az állam és az egyház viszonyában a vízválasztó az állam világnézeti semlegességhez való viszony. Vannak világnézetileg semleges és az „ideológiai elkötelezettségű” államok. A volt kommunista államok az „ideológiai elkötelezettségű” államok kategóriájába tartoztak. Ezekben az országokban a marxista-leninista ideológia érvényesült. A materialista és Istent tagadó ideológiában, így a Magyar Népköztársaságban sem volt helye a vallási szemléletnek. A vallásszabadság nem létezett még akkor sem, ha azt az Alkotmányban rögzítették. Az állampárt mindvégig szorosan a kezében tartotta az egyházi és vallási kérdéseket, amelyek csak a hatvanas évek végétől, hetvenes évek elejétől enyhültek. A magyarországi egyházpolitikát kezdetben a Magyar Dolgozók Pártja, majd 1956 után az MSZMP irányította a KB Agitációs és Propaganda Osztályán keresztül, kezdve az elvi iránymutatásoktól a konkrét beavatkozásokig bezárólag. Az egyházak ellenőrzését az 1951. évi I. törvénnyel felállított (1951. május) országos hatáskörű szerv, a Minisztertanács felügyelete alatt 14 Szabó Csaba (szerk): A Grősz-per előkészítése, 1951. Bp., 2001, Osiris Kiadó-Budapest Főváros Levéltára, 16. 262
