Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete... vezető lett, és szolgálati elöljárója a Magyar Honvédség teljes személyi állományának. A Magyar Honvédség Parancsnoksága élén álló két vezető esetében azt látjuk, állami vezető besorolásuk szerint, tartalmát tekintve, mindketten miniszterhelyettesi besorolásúak, vagyis azonos státusban voltak. Az akkori vezetői rendben azonban az államtitkár státus az azonos szint ellenére is megelőzte a miniszterhelyettesét, mivel ő rendelkezett a minisztérium apparátusával, ő volt az, aki teljes körűen eljárhatott a miniszter nevében. A MH Parancsnokság két vezetője között - bár mindketten kiemelt státusú vezetők lettek - ennyiben is jelezte a különbséget (az elsőbbséget) a kormány, hiszen a miniszter a kormánydöntést „fordította át” katonai nyelvre. A miniszteri parancs értelmében az önálló főcsoportfőnökségek vezetői - vagyis a b), d), e) pontokban nevesített szervezetek élén álló személyek - a MH parancsnokának a szakhelyettesei lettek, egyben szolgálati előjárói a parancsnokság személyi állományának és a nekik alárendelt katonai szervezetek állományának. Tehát a Magyar Honvédség Légvédelmi és Repülő Főcsoport- főnökséget vezető főcsoportfőnök szolgálati elöljárója volt az MH-parancs- nokság személyi állományának, és valamennyi repülő-, légvédelmi, rádiólokátor- dandárnak, ezrednek, zászlóaljnak, de nem volt szolgálati elöljárója a szárazföldi erőknek. A döntéshozó szervek mértékletességét, politikai realitásérzékét tükrözi, hogy a korábbi Politikai Főcsoportfőnökség bázisán megalakult Nevelési és Szociális Főnökség vezetője már nem lett a MH parancsnokának helyettese, pedig a politikai főcsoportfőnök korábban miniszterhelyettes volt. A csapattagozatban dolgozó nevelési és szociális főnökök sem lettek parancsnokhelyettesek, mint korábban a parancsnokok politikai helyettesei voltak. A parancs értelmében, ahogy korábban is szóltam róla, a Magyar Honvédség Parancsnokságának a teljes körű működőképességet, 1990. március 31-éig kellett elérni. Ennek érdekében számos feladatot el kellett végezni az alakuló parancsnokságon: a szervezet beosztásaiba a megfelelő személyeket kiválogatni, részleteiben kimunkálni a minisztérium és a parancsnokság feladatait, a parancsnokság és különböző szervezeteinek a Szervezeti Működési Szabályzatát kidolgozni, átvenni a Magyar Honvédség katonai szervezeteit, elkészíteni az 1990. évi működéssel összefüggő terveket stb. A miniszter parancsa azt is feladatul szabta, hogy a védelmi doktrína megvalósításával összefüggésben a kormány által elrendelt létszámcsökkentést 1992. július 1-jéig kell végrehajtani. A Honvédelmi Minisztérium létszáma az 25
