Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)

XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. A magyar tárgyaló küldöttséget Somogyi Ferenc államtitkár vezette. Tagja volt Borsits László altábornagy, vezérkari főnök és Dóró György altábor­nagy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Szovjet részről M. P. Aboi- mov külügyminiszter-helyettes vezetésével B. I. Omelicsev vezérezredes, a szovjet hadsereg vezérkari főnökének első helyettese, V. V. Szityin pénzügy­miniszter-helyettes és M. P. Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka vett részt. Somogyi Ferenc hangsúlyozta, hogy „a fegyverkorlátozás elmaradt az általános politikai helyzet gyors és kedvező változása mögött. Feladatunk, hogy a ma érvényesülő kedvező tendenciákat katonai téren is megalapozzuk: ez történhet egyoldalú, kétoldalú és többoldalú lépések, megállapodások út­ján. Kifejezte, hogy a feltételek kedvező alakulása nem csak lehetővé, hanem szükségessé is teszi az országunk területén állomásozó erők kivonását.” Hang­súlyozta azt az elvi álláspontunkat, mi szerint az „idegen csapatok külföldi állomásoztatása a hidegháború maradványa, és ellentétes az új európai szellem­mel.” Úgy értékeljük, mondta Somogyi, hogy a „Magyar Néphadsereg teljes mértékben képes az ország területi épségének, szuverenitásának megvédésére és arra, hogy hozzájáruljon a Varsói Szerződés biztonságának garantálásához”. Az államtitkár ez utóbbi megjegyzése nyilván taktikai szempontból értékelhető, hiszen ekkor már a Varsói Szerződésből és annak katonai szervezetéből való távozásunk eldöntött tény volt. Somogyi hangsúlyozta, hogy „Magyarországon konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a szovjet csapatok további állomá­soztatása sértené nemzeti szuverenitásunkat, ezért mielőbb ki kell vonni őket. Ilyen értelemben foglalt állást január 31-én az országgyűlés, megfogalmazzák ezt programjaiban a pártok, támogatja e törekvést a közvélemény. A kormány is ezt az álláspontot vallja.” Hangsúlyozta, hogy „célszerűnek tartanánk, ha először a legkönnyebben mozgatható s a lakosságot leginkább irritáló légierő s azon belül is elsősorban a debreceni légi ezred kivonására kerülne sor”. L. B. Aboimov hangsúlyozta, hogy az ország szuverenitását a szovjet csapatok nem sértették, mert nem avatkoznak be Magyarország belügyeibe, és egyetértett a csapatkivonás fokozatos, szakaszos kivonásával. Omelicsev vezérezredes a Magyarországon állomásozó szovjet csapa­tok kivonásáról folytatott tárgyalások első fordulóján,63 1990. február 1-jén a konkrét gazdasági, szociális és katonai problémáit ismertetve elmondta, 63 Jelentés a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról folytatott tárgyalások első fordulójáról. 1990. február 15. Külügyminisztérium. 00107/13/90. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom