Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XII. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása
_ _ Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. levezényelő Viktor Silov altábornagy, aki 1991. június 19-én hagyja el Magyarországot. A totális termonukleáris háborúra készülő szovjet fegyveres erők a Délnyugati Hadszíntér délnyugati hadászati irányban elhelyezkedő egyik „távoli helyőrségét” jelentő Magyarországon 27 146 különféle harcjárművel és gépjárművel, 230 ezer tonna lőszerrel, és mintegy 100 ezer tonna üzemanyaggal rendelkeztek.22 Ennek a hatalmas erőnek a kivonását kellett szovjet és magyar részről koordinálni, amelyben a honvédségen kívül az ország közigazgatási intézményeinek és szerveinek kijelölt szervezetei is részt vettek. 1989 decemberében - a megsokasodó feladatok és a helyzet kiforratlansága miatt - az év végén szokásos vezetői értekezlet is elmaradt. Ekkor folyt a Magyar Honvédség Parancsnokságának és a Vezérkar szervezetének kialakítása, a 12 hónapos katonai szolgálatra való áttérés, a bécsi leszerelési tárgyalássorozat, a szovjet csapatok kivonásának előkészítése és megkezdése, valamint a VSZ-ből való kilépés elvi és gyakorlati problémáinak kezelése. Mind ez lekötötte a Magyar Néphadsereg állományának jelentős részét. 1. Kezdeményezések a szovjet csapatok Magyarországról való kivonására A szovjet fegyveres erők kivonását elsőként az egyetemi ifjúság és Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke részéről merült fel igényként.23 A magyar kormány 1956. november 1-jén, a Varsói Szerződés egyidejű felmondásával, kinyilvánította Magyarország semlegességét. Érvényre juttatását azonban a beavatkozó szovjet fegyveres erők meghiúsították. A forradalom és 22 M. Tóth György: Kivonási tünetek (3). 23 A szovjet csapatok kivonásának követelése az 1956-os forradalom elsőként megfogalmazott igénye volt. Az 1956. november 1-jén a rádióban is elhangzott nyilatkozat, amelyben Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország semlegességét, megszűnt a szovjet csapatok további itt-tartózkodásának jogcíme. Egyben azt is jelen tette, hogy 1956-1957 fordulójáig a magyar pártvezetésen belül a szovjet csapatok jövőbeli kivonása kérdésében még teljes egyetértés uralkodott. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. november 11-ei ülésén Kádár János hangsúlyozta: „Egy bizonyos idő múlva amúgy is le kell ülni tárgyalni a szovjet csapatok kivonásának kérdéséről, s ami a perspektívát illeti, nem kétséges, hogy előbb-utóbb ki kell vonni Magyarország területéről őket...” In: Gombócz Márta: A szovjet hadsereg Magyarországon, 1944-1957. História, 2009. május-június. 216
