Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
VII. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása
A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete... bekövetkező többpárti parlamenti választáson szükség lett volna a szervező, szavazó, mozgósító támogatásukra. A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások szeptember 18-ai, plenáris ülésén került sor az eredményeket összegző megállapodás aláírására. Az előkészített megállapodást az EKA részéről két párt, az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) és a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége), valamit a harmadik oldal részéről a Liga szakszervezet nem írta alá. Ekkor jelentette be az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) képviselője váratlanul, mivel azt az EKA tagjai sem tudták az elgondolásról, hogy az általuk döntőnek ítélt négy kérdésben népszavazás kiírását kezdeményezik. Ezek: a pártszervek kitiltása a munkahelyekről, a Munkásőrség felszámolása, az államfőválasztás (választások előtt vagy után legyen-e a megválasztása), valamint az MSZMP vagyonával való elszámolás kérdései. Az államfőválasztásnak azért volt jelentősége, mert amennyiben a választások előtt megtörténik népszavazással az államfő választása (ahogy az uralkodó párt szerette volna), nagy valószínűséggel kimondható, hogy az MSZMP egyik vezetője, Pozsgay Imre lesz az államfő. Ez az eredmény pedig növelte volna a baloldal esélyeit a többpárti parlamentáris választáson. Németh Miklós miniszterelnök szerint 1989. október elején már készen voltak a törvényjavaslatok a pártszervek munkahelyi megszüntetéséről, a Munkásőrség felszámolásáról és arról, hogy az állampárt (MSZMP) köteles elszámolni a vagyonával, ami elvben okafogyottá tette volna a későbbi népszavazást.23 A bejelentett népszavazás viszont egyértelműen eldöntötte a kérdést. A „négyigenes” népszavazás november 26-án volt. A köztársaságielnök-választás kérdésében az igenek 50,07%-al győztek, míg a másik három kérdésben az igenek száma 95% volt. Ez esetben a pártszervek kitiltása a munkahelyekről azt jelentette, hogy a Honvédelmi Minisztérium vezetésének - ne feledjük, a miniszter pályafutása során pártmunkás volt - végig kellett gondolnia, hogyan rendezi a párt és politikai munkások jövőjét. Végül a megoldást beillesztették a „védelmi koncepció” kialakításával összefüggő döntésekbe. A megalakítandó Magyar Honvédség Parancsnoksága szervezetében létrehozták a Nevelési és Szociálpolitikai Főnökség szervezetét, ami nagyobbrészt „felszívta” a korábbi párt- és politikai apparátus állományát. Megjegyezendő, ez esetben már alsóbb szintű szervezet lett a Nevelési és Szociálpolitikai Főnökség, hiszen a Politikai Főcsoportfőnökség élén még miniszterhelyettes állt. 23 Oplatka András - Németh Miklós: i. m. 274. 19
