Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
XI. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Varsói Szerződés megszüntetése magyar szemmel
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. után a győztes párt, az MDF (Magyar Demokrata Fórum) elnökének vezetésével Magyarországon három párti koalíciós kormány alakult. A kormányban koalícióra lépő pártok: Magyar Demokrata Fórum, Független Kisgazdapárt, Keresztény Demokrata Néppárt voltak. A kormány programjában világos célt fogalmazott meg, amikor az 1956-os forradalom szellemében - a nemzeti szuverenitást szem előtt tartva - elhatározta: „előkészíti a Varsói Szerződésből való kilépést”.4 Amikor a kormánytagok letették az esküt (május 22.), senki sem sejtette, hogy már egy év múlva a magyar nemzet függetlenségét semmibe vevő szervezet közös megegyezéssel megszűnik, s abban kezdeményező szerepe Antall József miniszterelnöknek, Für Lajos honvédelmi miniszternek és a magyar diplomáciának lesz. Alig kezdte el a kormány a munkát, következett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testület (PTT) soros, június 7-8-ai ülése Moszkvában. A Politikai Tanácskozó Testület volt a Varsói Szerződés legfelsőbb (politikai) döntéshozó szerve. A kezdeti időszaktól eltekintve a testület tagjai a tagállamok kommunista pártjainak a vezetői voltak. Az országgyűlés 1990. február 28-ai döntésével - ami már figyelembe vette a többpárti államberendezkedés realitását - a továbbiakban hazánkat a köztársasági elnök, majd a májusi történelmi választások után a miniszterelnök képviselte. így a PTE-n részt vevő háromtagú delegációt immár Antall József miniszterelnök vezette, amelynek tagja volt Göncz Árpád köztársasági elnök és Für Lajos honvédelmi miniszter. Ok hárman képviselték hazánkat azon szövetség legfelsőbb testületének ülésén, amelyik leverte a magyar nemzet forradalmát, azt a forradalmat, amely mellett a drámai napokban, hetekben ők is kiálltak. Úgy vélem, épp ezért indokolt röviden felidézni néhány mondatban e három vezető életének néhány fontos állomását. Antall József (1932-1993) 1956 októberében munkahelyének, az Eötvös József Gimnázium Forradalmi Bizottságának a vezetője volt, részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében. A forradalom leverését követően többször előállították és kihallgatták, 1959-ben eltiltották a tanári pályától. 1990 és 1993 között (haláláig), Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke volt. Göncz Árpád (1922-2015) 1956- ban a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, 1957-ben segített külföldre juttatni Nagy Imre a „Magyar nép védelmében” című írását. Letartóztatták, életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban általános amnesztiával 4 A nemzeti megújhodás programja - a köztársaság első három éve. Budapest, 1990, RE- TÖRKI Archívum, 209. 178
