Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
X. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség és a taxisblokád
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. bonyolult belpolitikai helyzetben egyetlen helyes döntés a Magyar Honvédség taxisblokád elleni felhasználásának leállítása volt, amit a közvélemény előtt a köztársasági elnöki közbelépés (parancs) nevesített. A katonai járművek katonákkal együtt történő bevonásának megakadályozása a blokád felszámolásában, a helyzet korábbi áttekintése alapján, megalapozott döntés volt. (A honvédség erői belpolitikai konfliktus kezelésébe történő bevonásának alkotmányos tilalmát - tartalmát tekintve - a 26-án este tartott kormányülés megállapításai is elismerték, melyen elhangzó értékelést a Kormányhatározat fejezetben, a Pesti Hírlap cikke alapján ismertettem. Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet adott volna jogi lehetőséget a kormánynak és a Belügyminisztériumnak a fellépésre a belügy erőivel. Tehát a Magyar Honvédség eszközeinek felhasználására a kormányülésen sem láttak törvényi alapot, ahogy azt 26-án a reggeli órákban a rendőri vezetés javaslatára elrendelték.) Később (1991 szeptemberében) az Alkotmánybíróság, Für Lajos honvédelmi miniszter beadványára, értelmezte az alkotmány fegyveres erők irányítására vonatkozó rendelkezéseit." Az akkor hatályos alkotmány a következőt tartalmazta: „29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.” Az Alkotmánybíróság (AB) mintegy 15 oldalas határozatban fejtette ki álláspontját, a fegyveres erők irányítása, vezetése kérdésében. A témánk szempontjából a nagyon sűrített lényeg az AB döntése értelmében az, hogy a köztársasági elnök Magyarország államfője s egyben a fegyveres erők főparancsnoka nem hatásköri szabály. Az elnök „főparancsnoki” irányítás alkotmányos feltételei ugyanazok, mint a hasonló tartalmú elnöki hatáskörök esetében, így jóváhagyásra, ellenjegyzésre, kinevezésre stb. szólnak. Vagyis - ez már szerzői összegzés - nem veheti át a kormány jogkörét, nem rendelkezik parancsadási joggal, mint azt a taxis blokád idején értelmezte a köztársasági elnök! Ez tehát az alkotmányos követelmény. Ugyanakkor a köztársasági elnöki beavatkozás - a helyzet áttekintése után okkal kimondható - megakadályozta a katonák bevonását a belpolitikai 99 99 Az Alkotmánybíróság a 48/1991 (IX 26) AB határozatban hozta meg döntését (Magyar Közlöny, 1991.09,26., 103. szám). 162
