Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 2. kötet - RETÖRKI könyvek 28/2. (Lakitelek, 2017)
X. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség és a taxisblokád
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában II. Dr. Helgert Imre Munkáspárt, a Kádár-rendszerben működő, az országot irányító egyetlen párt) Politikai Bizottságában született, a honvédelmi miniszter teljes körűen jogosult volt parancsot adni a Néphadsereg3 erőinek az alkalmazására. Ezt az évtizedekig működő rendszert az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmány és annak kapcsán a honvédség irányításának rendjére hozott döntések alapjaiban módosították. A Németh Miklós vezette kormány 1989. november 30-án hozott döntésével összefüggésben 1990. március 30-áig szétválasztották a Honvédelmi Minisztériumot Magyar Honvédség Parancsnokságára és a Honvédelmi Minisztériumra.4 Az elkövetkező hónapok politikai küzdelmei, a kormányalakítás, a bonyolult gazdasági problémák közepette az alkotmányos követelmények még be sem épülhettek a mindennapi kormányzati munkába. így aztán nem meglepő, hogy a taxis blokád vészterhes napjaiban az Alkotmány haderővel kapcsolatos előírásait, a honvédség feletti rendelkezési - parancsadási - jogot eltérően értelmezte a köztársasági elnök, és a blokád első óráiban, a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter. Mellettük a katonai vezetők, átérezve, milyen történelmi felelősséget rakott vállukra a sors a rendszerváltás hónapjaiban azért, hogy távol tartsák a rájuk bízott hatalmas szervezetet a belpolitikai küzdelmektől, okkal tartózkodtak az erők „bevetésének kísértésétől”. A patthelyzet „megperzselte” a Magyar Honvédség élén álló vezetőket: az indulatoktól sem mentes politikai helyzetben előbb Lőrincz Kálmán altábornagy a Magyar Honvédség parancsnoka ajánlotta fel lemondását (amit a köztársasági elnök megvétózott, nem járulva hozzá a távozásához), majd Borsits László altábornagy a Magyar Honvédség vezérkari főnöke távozott a beosztásából. Utóbb a taxisblokád alatt a Magyar Honvédség feletti rendelkezés, parancsadás vezetés-irányítás kérdésében kialakult eltérő alkotmányértelmezés miatt Für Lajos honvédelmi miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult. E tanulmány keretei között sem a politikai pártok magatartásával, sem a rendőrség munkájával nem kívánok foglalkozni. Kerülöm Göncz Árpád köztársasági elnök sokak által vitatott, akkori elnöki szerepfelfogásának áttekintését 3 A haderő megnevezése 1990. március 15-én lett újra Magyar Honvédség. 4 E folyamatot külön tanulmány ismerteti, dr. Helgert Imre: A Magyar Honvédség civil irányításának és ellenőrzésének kísérlete, a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása. 116
