Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

_______

_

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

november 24-ére hívták össze. Ezért a katonai vezetés számára „váratlanul” kibontakozott fegyveres harc megkezdésétől a hadsereg vezetése tanácstalan volt. A tájékoztatás hiánya vagy az egymásnak ellentmondó információk és a vezetés bizonytalansága a csapatokra is átterjedt. Az egységes elgondoláson alapuló vezetés hiánya és a szovjet inváziós erők túlsúlya247 miatt a katonai alakulatok döntő része nem bocsátkozott harcba. Dr. Münnich Ferenc altábornagy, a fegyveres erők minisztere meg is tiltotta a magyar hadseregnek, hogy a beavatkozásban részt vevő szovjet erőkre tüzet nyissanak.248 Nyilvánvaló volt, hogy a hatalmát féltő kormány nem a szovjetek, hanem a forradalom leverését tűzte ki célul, ezért a fegyveres erők bevetését nem is tervezte.249 A hatalmát féltő elit inkább a fegyveres erők gyengítésében, dezorganizálásában volt érdekelt annak érdekében, hogy megakadályozza a forradalmi erőkhöz való átállását és biztosítsa a szovjet csapatok erőfölényét. A katonai vezetők „cselekedjenek belátásuk szerint!” parancsa erre kiválóan alkalmas volt. A hadsereg - némi kivételtől eltekintve - tétlenül szemlélte az eseményeket, és passzivitásba burkolózott. Nem teljesítette az alkotmányban előírt kötelességét! A politikai vezetést ezért súlyos felelősség terheli.

„Az a néphadsereg ereje teljében cserbenhagyta az őt létrehozó államot, de szervezetten nem állt a forradalmát vívó nép mellé sem 1956-ban. Azzal védekeznek ma, hogy el akarták kerülni a felesleges vérontást. A legfelső vezetés nem is látta el őket parancsokkal, de a harcra sem fűlött a foguk. A politikai helyzet mérlegelése ugyan nem a katona dolga, az egyéni kezdeményezéseket pedig a szovjet vezetési rendszerben aligha kísérelte volna meg valaki is.”250

247 A hadműveletben 17 szovjet hadosztály (8 gépesített, 1 harckocsi, 2 lövész, 2 légvédelmi tüzér, 2 repülő, 2 légideszant) részei, mintegy 60 ezer szovjet katona vett részt. In: dr. Balló István ny. ezredes: A Magyar Néphadsereg helyzete és főbb szervezeti változásai 1956 novembere és 1961. december között. http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPre- view&lid=20781&p=l Letöltés: 2016.05. 14.

248 Mucs Sándor - Zágoni Ernő: A Magyar Néphadsereg története. Második, bővített kiadás. Budapest, 1984, Zrínyi Katonai Kiadó, 242-243.

249 Sőt, a szovjet beavatkozást segítendő, 1956. október-november hónapokban 98,4 millió forint értékű hadtáp anyagot adott át a szovjet csapatok számára. Halász Csaba mk. ezredes Annus Antal altábomagyhoz, a Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási Államtitkárához 1990. augusztus 3-án intézett levele. HL KI 1/22 jk. 261/013.

250 Dr. Okváth Imre: Bástyabéke frontján. Bp., 1999, Aquila Kiadó. A szerkesztő előszava, 10.

98