Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. a szerződés felmondási lehetőségeit és feltételeit, de nem is jogosított fel senkit arra, hogy fegyveres erőszakkal lépjen fel a szerződésből kilépni szándékozó tagországgal szemben. A szerződés kifejezetten tiltotta az egymás belügyeibe való beavatkozást is. A 8. cikke kimondta, hogy a „Magas Szerződő Felek” mindegyike kötelezi magát, hogy - „kölcsönösen tiszteletben tartván függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét” - nem vesz részt olyan akcióban vagy intézkedésekben, melyek a másik Magas Szerződő Fél ellen irányulnak.243 A szovjet beavatkozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 2. és 4. §-át is megszegte, amely tiltja a háborút mint a konfliktusok megoldásának eszközét, de tiltja az erőszakos eszközök használatát is. Ugyanakkor deklarálták, hogy betartják az ENSZ Alapokmányának célkitűzéseit és elveit. Október 30-áig a szovjet vezetés úgy értékelte, hogy a magyarországi válság kezelhető, ennek ellenére Zsukov megbízást kapott a magyar forradalom leverésére. Mindkét dokumentumot az SZKP KB Elnökségének az üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza két dátummal. A „Forgószél” hadművelet levezetését Konyev marsallra bízták, aki november 1-jén megkezdte a szovjet csapatok átcsoportosítását és repülőtereink bekerítését. A szovjet erők Csapon keresztül a Szovjetunióból, továbbá Romániából és - Csehszlovákián keresztül - Lengyelországból érkeztek hazánkba az ottani kormányok beleegyezésével.244 Vajon mit tett a Magyar Néphadsereg a forradalom idején? „A hadsereg zöme alapjában véve semleges maradt, kisebb része átállt a felkelőkhöz, egyes alakulatai pedig a felkelők ellen harcoltak. A magyar nép kezdettől fogva úgy érezte, hogy a Néphadsereg vele együtt harcol. Ez is volt az oka annak, hogy az 1956. november 4-én megindított második szovjet támadás során a Néphadsereg vezetését tőrbe csalták, a magyar laktanyákat tűz alá vették, és ellenállásra képtelen katonákat végeztek ki.”245 Az első „éles hadgyakorlatunk” éppen a szövetségesünk ellen folytatódott volna, ha a Magyar Néphadsereg vezetése nem demoralizálódott volna, ha a csapatok a szovjet megszálló erők ellen felvették volna a harcot a forradalom győzelme érdekében. Ezt a lehetőséget a katonai vezetők nem ismerték fel. 243 Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés a Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között, 3. és 5. cikk. 244 Kő András-Nagy J. Lambert: Tököl, 1956. Bp„ 1992, Publica Rt., 8. 245 A Magyar Néphadsereg 1956-ban. A cikk 2016. 10. 26-án jelent meg. http://www.hon- vedelem.hu/cikk/60024_a_magyar_nephadsereg_1956_ban Letöltés: 2016. 12. 05. 96
