Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban tartva, beolvasztotta a háború kimenetele által megszabott területi és politikai egységbe. [...] ami az űn. szovjetizációt, mint politikai berendezkedést illeti, a sztálinista szovjet rendszert, meglátásunk szerint, nem nagyon volt szükség ’importálni’, mivel a Szovjetunió helyben talált egy egész sor kelléket a restaurált államrendben és az ország politikai hagyományaiban: a társadalmi rend büntetőjogi védelmét, a közigazgatást mint a politikai harcok eszközét, a rendőrség terrorista módszereit, a B-listázást, a végrehajtó hatalom túlsúlyát, a „népítéletek” gyakorlatát stb. Mindez inkább reaktiválás, mint szovjetizálás volt, rárakódva a megváltozott gazdasági-társadalmi rendre: egyfajta endogén folyamatosság, amely már 1945 nyarától kezdve sodorta magával a demokratikus átmenet ígéretét.”163 Ez a vélemény azonban csak részben fedi az igazságot. Glatz Ferenc történész szerint: „A térség politikai rendszereinek sajátossága: e rendszerek nem az egyes országok vagy a térség szerves fejlődésének eredményeként alakultak ki, hanem a Szovjetunióból importált politikai modellt képeztek, és a rendszert a helyi társadalom mindvégig a Szovjetunióban bevezetett uralmi rendszernek tekintette.”164 Jóllehet, hogy a Moszkvában felkészített kommunisták bizonyos táptalajt találtak ugyan a bolsevizálásra, de a marxista-leninista párt eszméit, a kommunista hatalomgyakorlás szovjet típusát, a szovjet államberendezkedés politikai modelljét mégis csak ők hozták magukkal, és honosították meg a demokratizálódás útjára lépett magyar társadalomban, a társadalom teljes egészét átszövő szovjet „tanácsadói” hálózat aktív közreműködésével. A Rákosi Mátyás vezette MKP-nak elsődleges célja volt, hogy a hazai gazdaság irányítási rendszerét szovjet mintára átalakítsa, és beillessze Moszkva érdekszférájába. Ennek a folyamatnak a nyitányaként 1948. februári 8-án Moszkvában aláírták a Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége közötti „Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést”. 1948. április 29-én pedig a magyar parlamentben a kommunista párt vezetői „keresztülvitték” államosítási koncepciójukat. 1948. július 2-án Moszkvában aláírták a magyar-szovjet hadianyag szállítási egyezményt, melynek értelmében megkezdődött a magyar hadsereg 163 Julien Papp: Forradalom vagy szovjetizáció. Magyarország a II. világháború után (1944. szeptember-1947. szeptember), 106. http://epa.oszk.hu/01700/01739/00092/pdf/ EPA01739_eszmelet_107_094-108.pdf Letöltés: 2016. 04. 11. 164 Glatz Ferenc: Szovjet zóna. História, 1996/4. szám, 14. 73
