Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. I. Szovjet fegyveres erők Magyarországon Magyarország XX. századi történelmének két legsúlyosabb sorstragédiája, társadalmi fejlődésének fordulópontja az első világháborút lezáró trianoni,139 majd a második világháborút követő fegyverszüneti egyezmények és a párizsi békeszerződés volt. Trianon felszámolta Magyarország közigazgatási egységét, az ország kétharmadát a szomszédos országok fennhatósága alá adta, és megtiltotta a haderő fenntartását. A jaltai konferencián a bipoláris világrendszert csírájában elültető döntéseket hoztak, melynek révén a háborúban győztes Szovjet nagyhatalom érdekszférájába taszította Kelet-Közép-Európa országait. így Magyarország jövőjének formálása is a Szovjetunió kezébe került. A cél Németország erejének megtörése és a kelet-közép-európai országoknak a szovjet befolyási övezetbe való bevonása egy Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó biztonsági sáv, egy ütközőzóna létrehozása céljából.140 Magyarország e biztonsági ütközőzóna részeként szovjet katonai megszállás alá került. Szovjet csapatok 1944. augusztus 27.-1991. június 16. között tartózkodtak Magyarországon. Ez alapvető befolyást gyakorolt a magyar bel- és külpolitikára, a hazai társadalmi és gazdasági fejlődésre. A szovjet politikai és katonai vezetés akarata érvényesült minden olyan kérdésben, amely a Szovjetunió katonai-biztonsági érdekeit érintette. A magyar politika mozgásterét a szovjet politikai, gazdasági és stratégiai érdekei érvényesítésének abszolút prioritása határozta meg. Magyarországot a többi Kelet-Közép-Európa államaival együtt a háborúban győztes nyugati szövetségesek taszították a szovjet érdekszférába. Magyarország katonai megszállását a háborúban győztes nagyhatalmak nemcsak hogy tétlenül nézték, de hallgatólagos hozzájárulásukkal egyértelműen elfogadták, hiszen arról már Jaltán egyezség született. Churchill a jaltai értekezleten - engedvén Sztálin területi követeléseinek - ama véleményének adott hangot hogy: „Mindig is úgy láttam azonban, hogy 139 „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg” (Stanley Baldwin, angol miniszterelnök). 140 Ilyen ütközőzónát létesített a Szovjetunió a második világháború előestéjén, amikor 1939. augusztus 23-án megköttetett a Molotov-Ribbentrop-paktum. Titkos záradékának szellemében a szovjet határokat a Visztula, Narew és San folyókig tolták nyugati irányba. A Szovjetunió - csatlakozván Lengyelország inváziójához - csapataival 1939. szeptember 17-én benyomult erre a területre. 64
