Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban időpontban való teljes megbénítását eredményezte”. Hangsúlyozta, hogy a „Magyar Szocialista Munkáspárt - bár tevékenységét néhány lényeges új vonás jellemzi - nem új párt, hanem a munkásosztály újjászervezett marxista-leninista pártja, élcsapata, amely az MDP volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti. [...] Az újjászületett párt eszmei és politikai vezetése ma ismét biztosítja a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életének kommunista irányítását, a proletárdiktatúra erejét. [...] A párt a népi demokratikus rendszer vezető ereje. Politikailag irányítja az állami, gazdasági és a társadalmi szervek munkáját. [...] A munkásosztály vezető szerepének a tagadása viszont a proletárdiktatúra tagadását jelenti.”95 A folytonosságot formailag is kifejezvén, az MSZMP kongresszusainak számozásakor a KMP, MKP és MDP kongresszusait is számon tartották. Az MSZMP első kongresz- szusa (1959) ezért a VII. sorszámot kapta. A változás abban nyilvánult meg, hogy a pártot nem három-négy ember önkényes akarata irányította. Kádár kezdettől fogva a primus inter pares elvet vallotta, miközben a vezető testületek, a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság irányító szerepe továbbra is meghatározó volt. A döntéshozatali mechanizmus is visszaállt az 1956 előtti rendszerbe. Az országgyűlés munkája továbbra is formális maradt, a PB, a KB (KB titkárság) döntéseit kodifikálta.96 A politikai hatalom ideológiai alapját az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 5-ei határozata képezte. A népfelkelés okaként a Rákosi-Gerő-klikk, a Nagy Imre és Losonczy Géza pártellenes tevékenységét, a „Horthy-fasiszta” rendszer restaurációs kísérletét és a külső imperializmus bomlasztó erőinek tevékenységét jelölte meg. Feloszlatták a forradalmi bizottságokat és a nemkívánatos társadalmi szervezeteket97 A megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - szuverenitásának biztosítása, mozgásterének kiterjesztése és hatalmának megszilárdítása érdekében - az egyik legfontosabb feladatának tekintette az erőszakszervezetek kiépítését. A 95 Részlet az MSZMP 1957. június 27-29-én ülésező Országos Értekezletének határozatából. 96 Némi változást csak az 1988-as év hozott. 1988. november 22-én a Központi Bizottság határozatban kimondta: „A Központi Bizottság tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét, a Minisztertanács önállóságát és felelősségét a kormányzati munkában. Támogatja a Kormány tevékenységét. Megszünteti a kormányzati tevékenységi körök - közöttük a kül- és a belügyek, a honvédelem - közvetlen irányítását, a párt és állami testületek működésének párhuzamosságát.” Magyar Szocialista Munkáspárt központi vezető szerveinek rövid szervezettörténete. I. kötet: 1956-1962, 3. 97 17/1956. Korm. határozat. 45
