Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére
Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére az ország társadalmi politikai átalakulását, a hadsereg jövőbeni rendeltetésével és feladataival kapcsolatos várakozásokat érintette. Tisztázatlan volt a választásokat követő parlament és koalíciós kormány összetétele, és az új kormány honvédelmi politikája. Kérdéses volt, hogy kilépünk-e a VSZ-ből, vagy egy lazább kapcsolatban folytatja működését az Magyar Néphadsereg a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek kötelékében? Mindezek nemcsak a politikai struktúrák lebontására, de az MN küszöbön álló reformjára is jelentős hatást gyakoroltak. A Katonai Tanács ülésén illogikátlan gondolkodásra valló kérdések is elhangzottak a KT tagjai részéről. Ezek közül is kiemelkedett a Politikai Fő- csoportfőnök szájából elhangzott kérdés, melyben aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy „a tisztek vajon elfogadják-e a létrejövő kormányt?”. További kérdéseket vetett fel, hogy „lesz-e egy vagy többpárti tiszti kar, miközben a nevelési apparátus egyértelműen az MSZP-hez tartozik”. Felmerült olyan probléma is, hogy a hadseregen kívüli különböző pártszervezetek katonatagjainak politikai nézetei révén a létrehozandó nevelő apparátus összetétele heterogén, vagyis nem tisztán MSZP-s lesz. Ezek a problémafelvetések arra utaltak, hogy a nevelési apparátust nem a „politikai pártoktól, szervezetektől független katonai szervezetként” tervezték létrehozni. A KT egyetlen tagjában sem fogalmazódott meg olyan következtetés, hogy a pluralista demokrácia viszonyai között a hivatásos katonákat is mentesíteni kell a pártok csatározásaitól, amely a hivatásos állomány pártszervezetekben való tevékenységének megtiltásával érhető el. Erre majd csak a későbbiekben került sor. A Politikai Főcsoportfőnökség nevelési funkciójú szervezetbe történő átalakításának egyik neuralgikus pontját képezték az új nevelési szervezet tartalmi és formai kérdései. A javasolt feladatok túldimenzionálása, a más szervek és szervezetek feladataival való átfedések vagy azoktól történő feladat-elvonások és párhuzamosságok mind azt a célt szolgálták, hogy a létrehozandó új szervezet létjogosultságát bizonyítsák, a régi politikai struktúra szervezetének és kádereinek - lehetőleg a teljes - átmentését biztosíthassák, így a csökkentés irányába egyébként is elmozduló hadsereg létszámviszonyait a javasolt új szervezet lényegesen nem változtatta meg. A KT tagjaiban is felmerült az a gondolat, hogy az új szervezet létrehozása a politikai átmentés látszatát keltheti, és „irritálóan hatna, ha ugyanaz a szervezeti felépítés jutna érvényre, ami most van”. A megoldás, mint mondták: „Szakirányba kell elmozdulni.” Ezért törekedtek arra, hogy az új szervezet 407
