Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére
Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére Támogatták, hogy a „honvédelem tartalmában, a hadsereg alkalmazásában, feladataiban és irányításában beálló változásokat, továbbá az országgyűlés, a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter „kompetenciája, felelőssége, jog és hatásköre az Alkotmányban és alkotmányos törvényekben legyenek rögzítve”. Ugyanakkor az MSZMP szerepét a továbbiakban is fontosnak tartották. Igénnyel léptek fel az iránt, hogy továbbra is az egyeduralkodó párt „fogalmazza meg a stratégiai kérdések körében a biztonsági (honvédelmi) politika korszerű tartalmát, mindenoldalú követelményeit, és ennek érvényesítésében - nem ellentmondva a pártállam szétválasztása gyakorlatának - használja fel befolyási eszközeit, lehetőségeit mind az államhatalom felső szerveiben, mind a hadseregben”. Kiálltak amellett, hogy a szakmai és vezetési területeken a pártérdekek ne juthassanak kifejezésre, miközben arra inspirálták az MSZMP-t, hogy „használja fel befolyási eszközeit a hadseregben”. Elengedhetetlennek tartották, hogy „egy esetleges koalíciós kormányzati viszonyok”esetén a különböző pártok között egyeztetett honvédelmi politikát az Országgyűlés által megerősített miniszterelnöki programban juttassák kifejezésre. Támogatták az egyszemélyi vezetési rendszert. Az egyszemélyi felelősség fenntartását nemcsak a katonai kérdésekben tartották fontos feladatnak, de hangsúlyozottan, „az állampolgári nevelés megvalósítása” terén is. Ez az a kapaszkodó, ahol a pártpolitikai szervek felfedezni vélik történelmi küldetésüket a hadsereg teljes politikamentesé tételének esetére. Az újszerű, de nem teljesen új feladat pedig a megváltozott politikai helyzetben: a parancsnok nevelési és szociálpolitikai tevékenységének a segítése. Az a folyamat tehát, amely a háborút követően a nevelő tiszti intézményrendszertől, a politikai tiszti (komisszár) intézményrendszeren át a párt és a politikai intézményrendszer kialakulásáig vezetett (Politikai Főcsoport- főnökség, MN Néphadseregi Pártbizottság, a hadsereg szervezeti-vezetési struktúrájába beépült pártszervezetek), a rendszerváltoztatás folyamán fordított irányban zajlott le. Ez a háborút követő nevelési intézményrendszerhez való visszatérést, a párt és politikai káderek átmentését jelentette még akkor is, ha azt a honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc és a Katonai Tanács tagjai igyekeztek palástolni. Az egyeduralkodó párt hadseregből történő kényszerű kivonulása, a párt- és politikai szervek funkciójának megszüntetése miatt, a párt és politikai struktúrákat és feladatokat a nevelési szervekké átalakított - látszólag politikamentes - intézményrendszer váltotta fel. 399
