Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Az MSZMP ebben a helyzetben sem mondott le vezető szerepének igé­nyéről. Minden erőfeszítése arra irányult, hogy befolyását továbbra is fenntart­hassa nemcsak az állami szférában, de a fegyveres erőkön belül is. Különböző forgatókönyveket készített arra vonatkozóan, hogy mi legyen a viszonya a létrejött új pártokhoz, és miképpen mentse át politikai hatalmát, a párt és po­litikai kádereit a többpártrendszeren alapuló hatalmi struktúrában. Ez a kérdés élénken foglalkoztatta a Magyar Néphadsereg felső vezetőit is.* 9 Szükségessé vált a politikai és pártszervek helyének és szerepének felülvizsgálata, valamint a társadalomban beálló új politikai viszonyokhoz való igazítása. Elképzelé­seinek kialakításához Kárpáti a múltból merített példát, hiszen még élénken élt a pártelit emlékezetében a háború utáni Magyar Honvédségnél kialakult rejtett pártbefolyást biztosító nevelési rendszer. A történelem, mintha ismé­telné önmagát. Az MSZMP visszanyúlt a régi funkciókhoz és struktúrákhoz. A párt- és politikai apparátus kádereinek átmentésére tett kísérletek tár­gyalása előtt ezért célszerű egy rövid történeti áttekintést adni a politikai szervek és azok funkcióinak változásáról a rendszerváltást megelőző egypárt- rendszerű diktatórikus államberendezkedés időszakából. Arról, hogy a kezdeti nevelési csoportok miként váltak a párt és a politikai irányítás, valamint az ideológiai megdolgozás eszközeivé, s az MSZMP fondorlatos trükkjei követ­keztében miképpen változott át ismét a neveléssel és a szociális gondosko­dással foglalkozó funkcióvá. Egy kis történelem A második világháborút követő években a Magyar Honvédségnél a demokrácia eszméire való nevelés céljából bevezették a nevelőtiszti intézményrendszert. Ennek intézményesített szerve az ideiglenesen működő kulturális és nevelő osztály volt. Feladata volt a „Hitler elleni háborúba induló magyar seregtestek honvédjeiben tudatosítani [...] a háború célját, a fasiszták elleni küzdelemnek meg 1990. augusztus 3-án Göncz Árpád személyében. Megtiltották a munkahelyeken a pártszervezetek működését, feloszlatták a Munkásőrséget, és az Országgyűlés felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy 1993. január 31 -éig részletesen vizsgálja meg az MSZP- nek, mint az MSZMP jogutódjának bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz be­nyújtott vagyonmérlegét, és erről tájékoztassa az Országgyűlést. 9 Az erős pártbeágyazottsággal rendelkező Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a végső­kig kitartott az MSZMP hadseregen belüli működése, az állomány MSZMP-tagságának további fenntartása mellett. 390

Next

/
Oldalképek
Tartalom