Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
VI. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére
Kísérlet a párt és politikai apparátus kádereinek átmentésére amely szervezett és intézményesült hatalmi centrumként funkcionált.4 Grósz Károly pártfőtitkár 1988. november 29-ei, „fehérterror” rémképet előrevetítő beszéde már jelezte, hogy az egyeduralkodó párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fölött is meghúzták a vészharangot. A társadalmi rendszer alapjaiban rendült meg. A sztálinista államberendezkedést a történelem túlhaladta, és elkerülhetetlenné vált a társadalmi rendszer gyökeres átalakítása, a politikai, vagy ahogyan pártkörökben mondták, a „polgári értelembe vett pluralizmus” kialakulása. Az ellenzéki erők a válságból kivezető utat a polgári demokrácia, a többpártrendszer és a piacgazdaság bevezetésében látták. 1989-re az MSZMP is felismerte, hogy a rendszerváltás elkerülhetetlenül bekövetkezik. 1989. január 30-án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja a Rádióban bejelentette, hogy 1956-ban népfelkelés volt Magyarországon, amely a rendszer legitimitásának alappillérét kérdőjelezte meg. Az MSZMP KB 1989. február 10—11-i ülésén, elfogadva ezt az értékelést, határozatot hozott a többpártrendszerről,5 ami a reformerők győzelmét jelezte az állampárt felett. Ebben a helyzetben az eleddig egyeduralkodó párt lába alól kicsúszott a talaj. Kereste helyét és szerepét a kialakulóban levő többpártrendszer viszonyai között, legfőképpen pedig azt, hogy miképpen tudná átmenteni hatalmát és megőrizni vezető szerepét a formálódó pluralista társadalomban. A Magyar Néphadseregben működő párt- és politikai intézményrendszer reformja is elkerülhetetlenné vált, amelynek folyamata, szervezeti és tartalmi változásai leképezték az MSZMP belső átalakítására vonatkozó - sok bizonytalansági tényezővel megtűzdelt, hónapról hónapra változó - elképzeléseit. A különböző ellenzéki politikai pártok és szervezetek, valamint a hatalmon levő MSZMP között 1989 tavaszán megegyezés született arról, hogy közösen dolgozzák ki a demokratikus átmenet jogi-politikai feltételeit. Az MSZMP az Ellenzéki Kerékasztallal (EKA)6 folytatott tárgyalásokon, 1989 4 Bihari Mihály: Magyar politika, 1945-1995. Bp., 1996, Korona Kiadó, 128. 5 A többpártrendszer bevezetését egy hosszabb, átmeneti időszakban tartották megvalósíthatónak. 6 Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) a hatalommal szemben álló, demokratikus átalakulást sürgető politikai erők (Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és megfigyelőként a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) 1989. március 22-én hozták létre azzal a céllal, 387
