Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

A Magyar Néphadsereg a pártállamban A politikai tisztek továbbra is a parancsnokok politikai helyetteseként tevé­kenykedtek, és a továbbiakban is irányították az azonos vagy alacsonyabb szintű pártszervezetek tevékenységét. A parancsnok és a pártfunkcionárius személye eggyé forrott össze. Az 1953-as év történelmi fordulópont lehetett volna a demokráciához való visszatéréshez, a pártirányítás megszüntetésére, ha Rákosi és klikkje felismerte volna a vezetésben elkövetett hibáit. A Magyar Dolgozók Pártja Központi vezetősége ugyanis az 1953. júniusi ülésén a magyar belpolitika radikális átalakítását tűzte ki célul. Rákosit Moszkvába rendelték, amiről 1953. június 17-én beszámolt a MDP Titkárságán. Elismerve saját hibáit is jelezte, hogy amennyiben az elkövetett hibákat azonnal nem javítják ki, akkor az ország súlyos válságba kerülhet. Ezért napirendre került a magyar belpolitika radikális átalakítása, a személyi kultusz felszámolása, a kollektív vezetés lenini elvéhez való visszatérés, a törvényesség, a párt és a tömegek közötti kapcsolat helyre- állítása, az elfojtott társadalmi feszültségek oldása, és az „extenzív gyarapítás modelljének elvére”72 épülő gazdaság kezdődő válságának megelőzése.73 A hibás gazdaságpolitika (az ipari termelés, főleg a nehéziparnak a realitásokat nélkülöző erőltetett fejlesztése, a fegyveres erők szükségesnél és a reális gaz­dasági lehetőségek figyelmen kívül hagyásával történő erőltetett fejlesztése, a mezőgazdaság elhanyagolása, az életszínvonal folyamatos csökkenése, az ad­minisztratív módszerek túltengése) súlyos válsággal fenyegette az országot. A hibákért mindenekelőtt Rákosi Mátyás pártfőtitkárt, a Magyar Néphadseregben is eluralkodott személyi kultuszért és a túlzott hadseregfejlesztésért pedig a honvédelmi minisztert, Farkas Mihályt tették felelőssé. A társadalmi-gazdasági fordulat részeként előirányozták a hadsereg és az állami apparátus létszámának a csökkentését is. A hadsereg személyi állománya kezdetben informális úton, majd 1953. július 29-én értesült a súlyos helyzetről, amikor Nógrádi Sándor altábornagy, a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöke a Központi Tiszti Házban több száz katonai és politikai vezető előtt ismertette a Központi Vezetőség határozatát. A hadsereg állománya ekkor hivatalosan kimondva is szembesült az igazsággal, hogy a szocializmus építésének hazai gyakorlata több fontos területen elhibázott volt. 72 Szekér Nóra-Riba András László: A Nagy Imre-kód. Lakitelek, 2014, Antológia Kiadó, 154. 73 Párttörténeti Közlemények, 1983,2. szám, 93. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom