Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában

A Magyar Néphadsereg közreműködése... Minderre Németh Miklós miniszterelnök így emlékezik: „(•••) Kárpáti [a honvédelmi miniszter - H. I.] javaslatai háromszor is megjárták a kormány­ülést, mert nem az állt bennük, amit én igazából akartam. De tudtam, hogy eljön majd az a pillanat, amikor a kormánytagok már unják a témát, és azt fogják mondani: elég volt. És valóban ez történt.”45 Ez persze a kormányfői emlékezés a megszépítő idők távlatából. Az az időszak már a kemény politikai ütközések ideje volt. Június 13-án meg­kezdődtek a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások, s aligha hihető, az ott zajló folyamatok ne hatottak volna a kormányzati munkára. Ahogy az idő haladt, úgy erősödött a kormányon a nyomás. Ugyanakkor - ahogy a korábbiakban rámutattam - a Munkásőrség a hátországvédelmi rendszer részekét, mozgósítás esetén 550 objektum őrzés-védelmét látta volna el, s mellette egyéb - szintén ismertetett - feladatokat. így nyilván a honvédelmi miniszternek (vagyis a Magyar Néphadseregnek) valóban szüksége lett volna a Munkásőrséget ki­váltó önkéntes véderőre. A katonai-szakmai szempontokat azonban akkor már aligha lehetett érvé­nyesíteni. így a folyamatok a Munkásőrség megszüntetésének irányába moz­dultak. A Munkásőrség vezetésének optimizmusát tükrözi, hogy a fegyveres erők napja alkalmából, szeptember 29-én és 30-án 300 településen tartottak technikai bemutatót, s részt vettek a budapesti városligeti - néphadsereg által szervezett - rendezvényen. Az október 4-ei kormányülésen Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter javaslatát elfogadva, Németh Miklós miniszterelnök úgy döntött, hogy „a Munkásőrségről szóló előterjesztést e hónapban a Minisztertanács elé be kell nyújtani.”46 Ugyanezen ülésen, október 31-ei hatállyal - a közlöny megfo­galmazásában saját kérésére - felmentették Borbély Sándort a Munkásőrség országos parancsnoki beosztásából.47 Látható, a külső nyomás erősen hatott a kormányzati döntésekre, hisz a június 15-ei határozat szerint csak december 31-éig kellett volna elkészülni a Munkásőrség jövőjével kapcsolatos elgondolásnak. Figyelemre méltó az országos parancsnok felmentése is, ez jelzi, személye ekkor már erősen gá­tolhatta a kormány törekvéseit. 45 Oplatka András - Németh Miklós: i. m. 269. 46 MNL OL XIX - A - 83 - a, 809. d. MT 1989. október 4-i ülése. 47 A Minisztertanács 1123/1989 (X. 8.) MT határozata a munkásőrség országos parancsno­kának felmentéséről. In: Magyar Közlöny, 1989,68. szám. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom