Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban az MDP KV különböző osztályai feleltethetők meg. Az osztályvezetők a miniszterhelyettesek feladatait látták el. A párt mindenkori főtitkára - 1953. június 28-ától első titkára - a KB-titkárok vezetője, a kormányfő megfelelője volt, a KB Titkárság pedig a kormánykabinet szerepét töltötte be. Az ország sorsát érintő stratégiai döntések meghozatalára a Titkárságon belül egy még szűkebb kör jött létre, amelynek tagjai Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József és Farkas Mihály ténylegesen gyakorolta Magyarországon a hatalmat. A főtitkár egyben a PB-üléseket is vezette, így a gyakorlatilag a „kormány” és az „államfői” posztot is kezében tartotta.62 1950 őszére Rákosi Mátyás főtitkár, a Minisztertanács elnökhelyettese Farkas Mihály, a Központi Vezetőség titkára, honvédelmi miniszter, valamint Gerő Ernő főtitkárhelyettes, államminiszter kezében koncentrálódott a hatalom. Október utolsó napjaiban, a második világháborús szovjet minta alapján Rákosi, Gerő és Farkas Mihály részvételével megalakították a PB és a Titkárság tagjai előtt is titkos Honvédelmi Bizottságot, ismertebb nevén „Trojkát”,63 amely az MDP KV Titkárságának 1952. november 27-ei ülésén hozott döntése értelmében az 1949-es magyar alkotmányban nem nevesített Honvédelmi Tanács (HT)64 névvel működött tovább. A titkárság határozata szerint állami vonalon a Honvédelmi Tanács (HT) foglalkozik a katonai és hadiipari vonatkozású kérdésekkel. Vezetője továbbra is Rákosi Mátyás pártfőtitkár, a Minisztertanács elnöke (1956. július 23-ától Gerő Ernő) volt. Farkas Mihály a honvédelmi és államvédelmi ügyek teljhatalmú ügyvivője lett. Ezzel a honvédség irányítása az összeolvadt párt- és állami vezetés centrumába került. Háború idején a HT az MDP KV irányítása alapján egyesítette volna kezében az egész államigazgatást. 62 Szabó Pál Csaba (szerk.): A magyar állam története, 171-2006. A Bölcsész Konzorcium kiadványa, 241. 63 Germuska Pál: A Honvédelmi Tanács és a Honvédelmi Bizottság Magyarországon, 1952- 1980. Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel. Kádár János szerint: „Az elkövetkező években ez a hármas bizottság, melynek létezéséről sem a kormány, sem a párt Központi Bizottsága nem tudott, döntötte el az ország minden fontos és sok lényegtelen kérdését. Az egész országra érvényes volt a jelszó: Kövessük egy emberként népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást. Budapest, 1982, Magvető Kiadó, 196. 64 A Honvédelmi Tanácsnak nem volt meghatározva sem a szervezete, sem pedig az ügyrendje, ezért Hegedűs András miniszterelnök 1955 decemberében beterjesztette a Honvédelmi Tanács szervezetéről és ügyrendjéről szóló javaslatát. 35
