Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában

A Magyar Néphadsereg közreműködése...

November végére a megyékben is beindult a munka a karhatalmi zászlóaljak felállításával, s áprilisra 18000 fő volt a karhatalom létszáma.

(A karhatalom létszámának gyors emelkedését az is segítette, hogy a novemberi szovjet megszállás miatt a Néphadsereg lényegében megszűnt. így amennyiben a hivatásos katonák folytatni akarták katonai pályájukat, kénytelenek voltak a karhatalomban szolgálatot vállalni. Ahogy megkezdték a Néphadsereg újjászervezését, a karhatalmi alakulatok fokozatosan megszűntek, illetve átszervezték őket, így jött létre a belügyminisztériumi karhatalom. E szervnek a létszáma 3-5000 fő között mozgott, szervezetében volt sorozott állomány is. A testületet 1971-1973 között szüntették meg.)10

A legitimációja kiterjesztése céljából az MSZMP Ideiglenes Bizottsága 1957. január 29-én határozott a polgári fegyveres karhatalom kialakításáról, vagyis a Munkásőrség megalakításáról.11

A határozat szerint a szervezet felállítását a „nép hatalmát ért súlyos támadás” tette szükségessé. A munkásőrség „a rendőrségnek segítséget nyújt a néphatalom, a rend, a békés építő munka védelmében”, biztosítja a gyárak és a szövetkezeti tulajdon védelmét.

A Munkásőrség soraiba ekkor elsősorban az üzemi munkásokat várták. A Munkásőrségbe való felvétel - s ez máris jelzi a szervezet kötődését - az illetékes párt (MSZMP) intéző bizottsága jóváhagyásával történhetett.

Szervezetileg a testület, raj, szakasz, század, zászlóalj kötelékekre tagozódott. E forma megmaradt végig a Munkásőrség fennállása alatt.

Lényeges - ami megint mutatja a párttól való függést - a munkásőr-köte- lékek felhasználását az MSZMP illetékes intéző bizottságának elnöke (megyei, járási) engedélyezhette, míg szakmailag együttműködött a területileg illetékes (megyei járási, városi) rendőrkapitánysággal. Mindebből látható, nem véletlenül tartották a munkásőrséget a párt (MSZMP) hadseregének.

A párt döntése után adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. február 19-én a 13. számú törvényerejű rendeletét a Munkásőrség szervezéséről.

(Az Elnöki Tanács a pártállamban 17 főből álló kollektív államfői testület volt. Érdekes, de kormány tagja nem lehetett a testületben, ugyanakkor Kádár

10 A Belügyminisztérium karhatalmi szerveit bővebben ismerteti a következő tanulmány, dr. Helgert Imre: Félelmek és remények. A szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása.

11 Kovács Jenő: A jubiláló Munkásőrség történetéből. In: Nehézipari Egyetem Közleményei, Miskolc, 1983, 28. kötet, Társadalomtudományok, 127-140.

351