Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
V. fejezet - Dr. Helgert Imre: A Magyar Néphadsereg közreműködése a Munkásőrség megszüntetésében és felszámolásában
A Magyar Néphadsereg közreműködése... népszerűségében bíznak, és a hatalom átmentése a céljuk”, összegezte az ellenzék akkori álláspontját Kónya Imre.5 A miniszterelnök szerint 1989. október elején már készen voltak a törvényjavaslatok a pártszervek munkahelyi megszüntetéséről, a Munkásőrség felszámolásáról és arról, hogy az állampárt (MSZMP) köteles elszámolni a vagyonával. Ezzel szemben Tölgyessy Péter - aki az SZDSZ vezető politikusa és a népszavazás egyik kezdeményezője volt - úgy látta, az ő fellépésük hatott a kormányra, és ezért hoztak gyors döntést még a népszavazás előtt a Munkásőrség felszámolásáról. (A kormány október 16-án döntött a munkásőrség megszüntetéséről, amit az Országgyűlés október 20-án meghozott 1989. évi XXX. törvénnyel megerősített, ami a megjelenés napján, 21-én lépett hatályba. A „négyigenes” népszavazás pedig november 26-án volt.) Kétségkívül a népszavazási akció miatt a kormány lépéskényszerbe került, ugyanis a Munkásőrség egyre inkább elvesztette a társadalom legitimációját.6 1989-ben a Munkásőrséggel kapcsolatban is végeztek közvélemény-kutatást. A megkérdezettek 68%-a a megszüntetését javasolta. így a rá vonatkozó kérdésnek jelentős népszavazási mozgósító ereje volt. Egy érvényes népszavazás pedig kiüti (ami be is következett) az esélyét annak, hogy az MSZP egyik vezetője legyen a köztársasági elnök. E helyzetben döntött a kormány októberben a Munkásőrség felszámolásáról. A népszavazás eredménye bizonyította, a kormány (majdnem) jól taktikázott, hiszen mindössze 6 101 szavazaton múlott7 a köztársasági elnök országgyűlés általi választása, amely így az 1990. évi többpárti parlamenti választások után realizálódott (a választási rendszer ekkor kétfordulós volt, az első forduló 1990. március 25-én, a második április 8-án volt). A köztársasági elnök választása kérdésében az igenek 50,07%-al győztek, míg a másik három kérdésben az igenek száma 95% volt. így az Országgyűlés visszavonta az 1990. január 7-ei köztársaságielnök-választásra vonatkozó korábbi döntését. 5 Kónya Imre - Bálint B. András: Győzelemre születtünk. Az Ellenzéki Kerekasztal. Bp., 1990, Progresszió, 64. 6 A közvélemény 1989-ben. In: Kutrán Sándor - Sándor Péter - Vass László: Magyarország politikai évkönyve, 1990. Budapest, 1990, Aula, 432-464. 7 Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás. Bp., 2003, Rubicon Ház Bt., 191. 349
