Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. parancsnok és politikai tiszt - aki egyben pártfunkcionárius is - együttesen feleltek a hadseregben folyó politikai és szakmai munkáért. Mint pártfunkcionáriusokat illendő volt beválasztani a pártbizottságokba és a pártszervezetek vezetőségeibe. A Politikai Főcsoportfőnökség alárendeltségében, pártszervező osztályt hoztak létre, amely a Párt KV irányítása alatt állt. A pártbizottságok ezred és önálló zászlóalj szintig beépültek a hadseregbe.61 A pártállami diktatúra kiépítése Magyarországon 1949-re befejeződött. A párt politikai irányvonalának forrása egy idegen ország, a Szovjetunió politikai diktátuma volt. Az SZKP Központi Bizottsága által hozott párt- határozatokat a szovjet befolyás alatt levő országok pártszervezetei, így a MDP (később az MSZMP), saját munkájuk során - szinte kötelező jelleggel - érvényesítették, azokat a pártkongresszusokon és a Politikai Bizottságban megtárgyalták, döntéseket hoztak, majd párthatározatok formájában kötelezően végrehajtandó rendező elvként ráerőltették a társadalomra. A parlament és a kormány a társadalom életében másod- vagy harmadrangú szerepet játszott. A fegyveres erőket érintő döntések nem a kormányüléseken vagy a parlamentben születtek, hanem a kommunista párt központi vezetésében. A párt legfőbb döntéshozatali szerve a kongresszus volt. A párt kongresszusa választotta a párt vezetőit, így a pártkongresszus kvázi az országgyűlés szerepét töltötte be. A kongresszus és a Központi Vezetőség 1949 és 1953 között vita és ellentmondás nélkül fogadta el Rákosi-Gerő-Farkas, a „trojka” döntéseit és - főleg az ötvenes évek derekától 1989 végéig - a Politikai Bizottság, illetve a Titkárság döntéseit és javaslatait. A hadsereget illetően ebben meghatározó szerepe volt a „trojka” tagjának, Farkas Mihály honvédelmi miniszternek. A népszuverenitást (formailag) gyakorló Országgyűlés, mint törvényhozó hatalom, a pártközpontban meghozott politikai döntéseket és párthatározatokat kodifikálta és közzétette, amelyhez a párthoz hű honatyák készséggel asszisztáltak. A jogalkotás forrása minden esetben az MDP (1957-től az MSZMP) volt. Az MDP Politikai Bizottsága a Népköztársaság Elnöki Tanácsának leképezése volt, létszámuk is (8-17 fő) hasonlóképpen alakult. A Minisztertanács mása a pártban a Központi Vezetőség Titkársága (3-9 fő) volt. A titkárságon belül a miniszterek megfelelőjeként funkcionáló titkárok meghatározott területeket, így a Magyar Néphadsereget is ellenőrizték. A minisztériumoknak 61 A Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma 1949. április 5-én megtartott harmadik ülésének jegyzőkönyve (Kollégiumi jegyzőkönyvek, 1949-1952. HL MN VIII.2 HM T 12. d.). 34
