Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... honvédelemről (Hvt.) XVII. fejezte tartalmazta „a rendkívüli intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezések” sorát. A Hvt. 54. § (2) lehetővé tette „a háború idejére szóló egyes [...] rendkívüli intézkedések” időleges elrendelését az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ezt a közrend, közbiztonság védelme indokolttá tette. így Grósz Károlynak már miniszterelnökként lehetősége lett volna olyan intézkedéseket tenni - kormánya egyetértésével -, ami lényegében lefedte volna a lengyelországi, 1981 -es, szükségállapot tartalmát. Grósz Károly kormányfői működése idején (és később Németh Miklós miniszterelnöksége alatt) a kormány és a Politikai Bizottság - az eddig rendelkezésre álló iratok alapján - azonban olyan napirendet nem tárgyalt, amelynek tartalma „rendkívüli intézkedések” bevezetése lett volna. Grósz Károly kormányfői működésének utolsó hónapjaiban, 1988. október 14-én ülésezett utoljára a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága (legalábbis eddig későbbi ülést tükröző jegyzőkönyvek nem kerültek elő). A HB ülésén - egyebek között - arról is döntöttek, hogy „A rendkívüli állapot kihirdetésének feltételeit, tevékenységük rendjét, a bevezetésre tervezett rendszabályok körét e helyzetben a fegyveres erők és testületek feladatait, tevékenységük rendjét, azok főbb jellemzőit ki kell dolgozni és jogszabályba kell foglalni.”103 Itt azonban - mint a szöveg is tükrözi - a rendkívüli állapot tartalmának jogszabályba foglalásáról volt szó, és nem a bevezetéséről. A jogszabályt is 1989. június 30-áig kellett volna kidolgozni. Később Grósz többször is azt nyilatkozta, dolgoztak a különleges állapotra vonatkozó munkaprogramjukon, aminek alapján több kutató vélelmezi, esetleg Fejti György KB-titkár és az irányítása alá tartozó Közigazgatási és Adminisztratív osztály (KAO) közreműködésével katonai puccs (szükségállapot) bevezetésén munkálkodtak. Az erre vonatkozó gyanút erősítette, hogy Grósz Károly, miután távozott a miniszterelnöki beosztásából, létrehozta a Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottságot, amelybe nem hívta meg Németh Mikós kormányfőt. Ugyanakkor a tagok közé invitálta Fejti Györgyöt, aki az MSZMP KB fegyveres erők és testületek felügyeletét végző titkára volt, és Korom Mihályt, aki korábban szintén e területtel foglalkozott. Ismerve az 1988. októberi HB-ülés tartalmát, látható, a különleges állapottal kapcsolatos elvi kidolgozó munka (és nem a különleges állapot bevezetésének konkrét kidolgozása) állami és nem pártfeladat volt. Fejti György 103 HB Határozat. 335
