Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. éberség és hazaárulás lett, amelyre hivatkozva bárkit meg lehetett gyanúsítani.52 A demokratizálódó hadsereg a kommunista párt totális uralmának játékszeré­vé vált. A pártdiktátum káros és hamis voltát mi sem tükrözte jobban, mint a Rajk Lászlóval és a tábornokokkal szembeni koncepciós eljárások. Rákosinak mindig igaza volt, mert tudatát az SZKP-től „kölcsönözte”, s számára ez a diktátum kötelezően végrehajtandó parancs volt. Rajknak akkor sem volt igaza, amikor valójában igaza volt (például akkor, amikor cizelláltabban közelített a magyar-jugoszláv probléma lehetséges megoldásához). Az MDP Központi Vezetősége 1950. február 10-ei ülésén53 is elhangzott, hogy a párttagsági könyvvel rendelkező kártevők és kémek valósággal „kin­csek az idegen államok kémszervezetei számára”. A feladat, a „párt szava” tehát az volt, hogy „keresni és találni” kell ellenséget, még a párt soraiban is! Találtak is! Farkas Mihály honvédelmi miniszter bárki felett pálcát törhetett, a bizonytalanság és a félelem légkörét vitte be a hadseregbe. A „új típusú” szocialista állam „új típusú jogrendjének”54 működése lehetővé is tette, hogy koholt vádak alapján, előre kitervelt és megírt forgatókönyvet, vagyis kon­cepciót követve, a „dolgozók ellenségeiként” eltávolíthattak olyan tiszteket és tábornokokat,55 akik a hadsereg szervezésében, kiképzésében munkájuk­kal érdemeket szereztek, és ráadásul még a párt hű katonái is voltak.56 Ez 52 A Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma 1949. március 22-ei, második ülésén foglal­kozott a titoktartás és az éberség fokozásának kérdésével. (Kollégiumi jegyzőkönyvek, 1949-1952. HL MN VIII. 2 HM T 12. d.) 53 MOL M-KS-276. fond 52. csoport 10. ö. e 54 Farkas emlékezetébe véste a szocialista állam „új típusú állam” „új típusú jogrendjé­ről” kapott intelmeket is, mely szerint „A szocialista jog a dolgozók érdekeit szolgálja és új társadalmi viszonyokat foglal törvénybe...” (Ochobm MapKCHCTCKO-jiemiHCKoft (j)HJiococj)HHK) fla/iamie BTopoe. HigaTejibCTBO nojiHTHHecKoft Jimepaiypbi. MocKBa, 1973,349.) 55 Az 1950 augusztusában Magyarországon lefolytatott tábornokok pere során 66 katonai, rendőri, illetve polgári személyt ítéltek el. A perben 7 személyt kivégeztek, 6 esetben pedig 10,15 év, illetve életfogytiglani kényszermunka lett az ítélet végkimenetele. Célja a két világháború között katonai végzettséget szerzett, (ludovikás) katonák eltávolítása a Magyar Honvédségből. A kompromittálást a Magyar Testvéri Közösség elleni nyomozás jelentette. 56 Lásd Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon. Eötvös Loránd Tudományegye­tem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományok Doktori Iskola, Új- és jelenkori magyar történeti program. 2007 http://www.sze.hu/~kallay/letolt/2011/marcius/disszert.pdf Letöltés: 2016. 10. 30. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom