Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. puccsszándék valós létét”,78 adta meg a választ Ólmosi Zoltán a Munkásőrség működését összegző munkájában. Valóban, amennyiben mélyebbre ásunk e kérdésben, kizárhatjuk egy puccsra való készülődés szándékát. Az országos parancsnok arra utasította helyettesét, hogy egyeztetve az együttműködő szervekkel (rendőrég, néphadsereg) 1989. október 30-áig jelölje ki a készenléti egységek állományát. A társszerveknél pedig semmilyen készülődés nem volt. Ugyanakkor a munkásőrség szakági vezetőinek az intézkedéseiket folyamatosan kellett megtenni úgy, hogy a szervezetek (századok) működési képessége, a HB határozatban megadott időpontig, 1991. december 31-éig meglegyen. Ez kissé bonyolult megfogalmazás, de ilyen az országos parancsnok döntésének a nyelvezete is. A készenléti alegységek gyors kijelölésének szándéka mögött nem a belpolitikai folyamatokba való beavatkozás (puccs) előkészítése, hanem más motiváció húzódhatott. 1989 tavaszán a Munkásőrség már a támadások kereszttüzében állt, vélhetőleg előre rohanva, a szervezet vezetése így is bizonyítani akarta a testület szükségességét. A Munkásőrség az 1956-os forradalom leverését követő megtorláshoz kapcsolódó életre hívása és az MSZMP-vei meglevő szimbiózisa miatt a rendszerváltó években leginkább a szervezet tagjainak erőszakos fellépésétől tartott az ellenzék. Ezért is követelték a felszámolását. Az Ellenzéki Kerekasztal79 szándéknyilatkozata 1989 tavaszán világosan fogalmazott: „Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehetőségét kell kizárni. Fel kell oszlatni a Munkásőrséget.. ,”80 A Munkásőrség 1989 májusában ki is került az MSZMP irányítása alól. Ekkortól a kormány (a miniszterelnök) alárendeltségében volt, s a Honvédelmi Minisztériumban dolgoztak azon, hogy Önkéntes Területi Véderő névvel a Magyar Néphadsereg alárendeltségébe kerüljön. Végül is erre sem került sor, 1989. október 16-án a Németh Miklós vezette kormány a testület megszüntetéséről döntött, és október 23-án a Magyar Néphadsereg alakulatai lefegyverezték a munkásőr szervezeteket. 78 Ólmosi Zoltán: i. m. 111. 79 Az 1989-ben lezajlott Nemzeti Kerekasztal tárgyalások ellenzéki erőket összefogó tömörülése. 80 Az Ellenzéki Kerekasztal szándéknyilatkozata. In: Kónya Imre - Bálint B. András: Győzelemre születtünk. Az Ellenzéki Kerekasztal. Bp., 1990, Progresszió, 101. 324
