Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre A munkásőr szervezetek 108 városban, városjogú nagyközségben, Budapesten kerületenként helyezkedtek el, a testületnek 188 fegyverraktára volt, melyből 37 Budapest területén. A Munkásőrség állománya összesen 52786 fő volt, amelyből 599 fő hivatásos, 387 fő főfoglalkozású polgári alkalmazott, 2000 fő részfoglalkozású polgári alkalmazott, mintegy 49800 fő a társadalmi munkásőr. Az országos, megyei (fővárosi) és az egység-(zászlóalj) parancsnokságok parancsnoki állománya hivatásos állományú volt. A Munkásőrségre karhatalmi erőként Grósz Károly miniszterelnökként, mint a Honvédelmi Bizottság (HB) elnöke is számított. Az ismertetett, 1988. október 14-ei HB ülés jegyzőkönyve a következő határozatot rögzítette: „A munkásőrség szervezetén belül olyan ’karhatalmi-készenléti egységeket' kell kijelölni, amelyek a Belügyminisztérium és a munkásőrség együttműködésében képesek - előzetes értesítés esetén együtt tartás nélkül is - rövid készenléti időnorma teljesítésére. Ezek az erők legyenek ellátva a karhatalmi, fegyveres biztosítási és közbiztonsági feladatokhoz felhasználható kényszerítő eszközökkel (gumibot, bilincs, könnygázszóró-palack). Ennek költségeit a Munkásőrség Országos Parancsnoksága belső átcsoportosítással biztosítsa. Felelős: a munkásőrség országos parancsnoka Határidő: 1991. december 31 .”75 Az időpont ez esetben döntő, a HB a végrehajtásra több mint két évet biztosított, ami mutatja, még 1988 októberében sem tartott az MSZMP vezetése (Grósz ekkor miniszterelnök és MSZMP-főtitkár is volt) a hatalomvesztéstől, a döntés nem a hatalom közeli erőszakos fellépésének esetleges tervét vetítette előre. 1989 áprilisában a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, hivatkozva a fenti HB határozatra, elkészítették a karhatalmi készenléti erők szervezeti struktúráját. A tervezet megfogalmazásában a társadalmi, gazdasági helyzetben várható változások indokolják a Munkásőrség szervezetén belül, hogy „olyan karhatalmi készenléti erők legyenek kijelölve, amelyek rövid időn belül képesek az ország bármely területén váratlanul jelentkező karhatalmi, fegyveres biztosítási, őrzési feladatok ellátására”.76 Ugyanakkor a tervezet 75 HB Határozat. 76 MNL OL MKS 295. f. 373. d. - Előterjesztés a munkásőr karhatalmi készenléti alakulatok kijelölésére, felkészítésére. 322
