Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre ha”. E szándék azonban még nem merítette ki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekményét [...]” Úgy vélem, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének értékelésével lezárhatjuk a kérdés vizsgálatát. Nem vitatható - és érthető is hogy a párt főtitkáraként Grósz kereste azt az alternatívát, amellyel elkerülhette volna a hatalom totális elvesztését. Az útkeresése és munkatársainak tevékenysége - a fenti tájékoztatók bizonyítják - azonban nem jutott el a puccs szervezéséig, a békés rendszerváltás folyamatának erővel történő megakadályozását megvalósítható terv kidolgozásáig. Grósz Károly lehetőségei Miniszterelnöki beosztásból való távozása után Grósz cselekvési lehetőségei lényegesen leszűkültek. Ugyanakkor miniszterelnökként az akkori alkotmányos (törvényi) keretek között vagy az Elnöki Tanács közreműködésével, vagy a kormánya egyetértésével számos súlyos korlátozást azaz „rendkívüli intézkedést” vezethetett volna be (ezeket jelen tanulmány „hatályos jogi szabályozás” részében áttekintettem). Erre a Honvédelmi törvény (Hvt.) az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot felhatalmazta. A Hvt. 54. § (2) a következőt tartalmazta: „A háború idejére szóló egyes honvédelmi kötelezettségek, illetve rendkívüli intézkedések időlegesen elren- delhetők az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ez a közrend, közbiztonság védelme vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg következményeinek csökkentése érdekében szükséges. (3) A rendkívüli intézkedéseket a törvények által hatáskörébe utalt kérdésekben az Elnöki Tanács, illetőleg a Minisztertanács rendeli el. (4) A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján egyes rendkívüli intézkedéseket az irányítása alá tartozó hatáskörben - az illetékes miniszter, továbbá a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottság is elrendelhet.” A „rendkívüli intézkedések” bevezetésére, vélelmezhetően, Grósz Károly erre irányuló esetleges kezdeményezése esetén sem került volna sor. Az országgyűlés 1988. június 29-én az Elnöki Tanács Elnökének megválasztotta Straub F. Brúnó akadémikust. O pártonkívüliként került e megtisztelő pozícióba, s úgy tűnik, szuverén személyiség volt. Akkoriban az államfő - az Elnöki Tanács Elnöke ennek felelt meg - nem fogalmazott meg önálló véleményt. O pár hónappal hivatalának átvétele után, szeptember 17-én már arról nyilatkozott a sajtónak, hosszú távon fontolóra kell venni a többpártrendszer 306
