Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre már alig több mint egy hónap múlva az volt, a monolitikus hatalmat csak erővel lehetne megtartani, ez pedig polgárháborús helyzetet eredményezne, így az nem járható út. A kérdés eldöntését persze bonyolítja, hogy Németh Miklós visszaemlékezésében maga is kételyekkel tekintett Grósz pártfőtitkári működésére. Németh a következőt írta: „Volt okom gyanítani, hogy az országot járó Grósz aknamunkára készül, egy puccs gondolatával játszik. A gazdaság megbénításával olyan helyzetet idézhetett volna elő, amelyben tényleg ki kellett volna hirdetni a rendkívüli állapotot.”48 Mindezen okfejtését a miniszterelnök arra alapozta, hogy Grósz a televízióban 1989 tavaszán a gazdasági szükségállapot bevezetésének időszerűségéről beszélt. Az akkori feszült helyzetet jól jellemzi, hogy Németh Miklós még az adás alatt betelefonált a televízióba, és így cáfolta Grósz álláspontjának megalapozottságát. Németh visszaemlékezésében arról is írt, hogy kapott olyan levelet -1989. november 12-én -, amelyben arról tájékoztatták, hogy a volt állampárt vezetői ipari nagyvállalatok vezetőivel összefogva szabotázsakciókat terveznek, az ország víz, nyersanyag és energia ellátása ellen. Ezzel kiváltva a nagyüzemi munkásság elégedetlenségét, olyan helyzetet kívánnak előidézni, amelyben fegyveresen átvehetnék a hatalmat. (1989. október 7-én az MSZP XV. kongresszusán új párt, az MSZP - Magyar Szocialista Párt - alakult, ezzel Grósz végleg kikerült a hatalomból.) Sajnálatos, hogy Németh Miklós e gondolatok mellett elfelejtette egykét lényeges tény egyidejű ismertetését. Nevezetesen azt, hogy október 23- án az ő döntésére a Néphadsereg lefegyverezte a Munkásőrséget, október 23-án kihirdetett alkotmány erősen korlátozva, egyértelműen meghatározta a Néphadsereg erőinek alkalmazását, s azt az országgyűlés által kihirdetett szükségállapot bevezetéséhez kötötte. Az akkor hatályos alkotmány 4. § (3) i) szabályozása a következő, az országgyűlés „az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki”. Kérdés tehát, milyen erőkkel vették volna át a hatalmat fegyveresen a volt állampárt vezetői? Csak nem gondolja bárki is, hogy a Néphadsereg vezetői 48 Oplatka András - Németh Miklós: i. m. 296. 304
