Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. rendeletéi, a rendőrségnek pedig belső szabályozói, amelyek megszabták a rendőrség feladatait, esetleges fegyverhasználatának szabályait. így a belügyminiszter-különösen Horváth István, akit utólag sem ítél egyetlen kutató sem kalandor politikusnak - aligha adott volna a meglevőktől eltérő felhatalmazást, hiszen arra semmilyen jogosítványa nem volt. (Horváth István kiválóan ismerhette a fegyveres erők és testületek felhasználásával kapcsolatos szabályokat. 1980 és 1985 között már volt belügyminiszter, majd 1985-1987 között az MSZMP KB titkáraként a fegyveres erők és testületek munkáját felügyelte. 1987 júniusában, Grósz Károly miniszterelnöki kinevezésekor miniszterelnök-helyettes lett. Ekkor ő irányította a Miniszter- tanács Honvédelmi Bizottságát, vélhetőleg e szervezetet nevesítette tévesen Tőkés Rudolf az Országos Védelmi Tanácsként. Horváth István 1987 őszén újra belügyminiszteri beosztásba került, ahonnét 1990 elején a BM III/III-as főcsoportfőnökség - az ellenzék által nyilvánosságra hozott - lehallgatási és iratmegsemmisítési ügyei miatt kirobbant botrány miatt kellett távoznia.) Grósz Károly korábbi munkakörei kapcsán, szintén tisztában lehetett a rendőrség alkalmazására vonatkozó jogi szabályozással, ugyanakkor bizonyára azt is tudta, ő, mint a Minisztertanács elnöke (kormányfő) - a hatályos törvényi szabályozás értelmében - kormánya egyetértésével bevezethetett volna rendkívüli intézkedéseket, nyomatékosítom, rendkívüli intézkedéseket és nem rendkívüli állapotot! Az ezt biztosító törvényi felhatalmazást a jelen fejezet keretein belül ismertetem. Mielőtt a korabeli jogi szabályozást kifejteném, pár mondatban indokolt rátekinteni a fegyveres erők és testületek pártállami irányítására. A Kádár-rendszerben a fegyveres erők erős, de már szabályozott keretek között megvalósuló pártirányítás alatt álltak. Ez tartalmában azt jelentette, a testületek működésével, fejlesztésével, felhasználásával kapcsolatban minden elvi döntést a párt Központi Bizottsága, de az esetek döntő részében a Politikai Bizottsága (PB - ez szűk körű, pár főből álló párttestület volt) hozta. Az MSZMP-t, a négyévente megtartott kongresszusai között, az évente több alkalommal ülésező Központi Bizottság (KB) irányította, s e szerv egyik titkárának12 alárendeltségébe tartozott a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (KAO). Ez az osztály - többek között - rendelkezett Honvédelmi és Belügyi alosztályokkal is, amelyekhez befutottak a fegyveres erőktől (az irányító 12 A rendszerváltás időszakában e titkár Fejti György volt, aki Horváth Istvánt váltva került a pozícióba. 282
