Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A Magyar Néphadsereg irányítása a pártállami viszonyok között A megszálló szovjet fegyveres erők nemcsak a szovjet hadművészet elméletét és gyakorlatát, a katonai szakmát és katonai vezetési elveket ültették át a honvédség életébe, de vele együtt hozták a kommunista párt egyeduralmán alapuló „szocialista demokráciának” nevezett diktatórikus államhatalmi rendszert, valamint az állampárt vezető szerepének kizárólagos elsődlegességét és a meghatározó szerepét hirdető pártirányítás lenini elvét is. 1. A Magyar Honvédség pártirányításának kiépítése (1945-1949) A háborút követően formálódó pluralista társadalomban a hatalomért folyó küzdelem egyik célja a fegyveres testületek, benne a Magyar Honvédség feletti politikai befolyás és pártirányítás kiépítése volt, amit szovjet segítséggel a Magyar Kommunista Párt (MKP) következetesen véghezvitt. A „moszkoviták” megtanulták Moszkvában a leckét: „A szocialista forradalom általános törvénye az, hogy a hatalom régi apparátusát likvidálni kell, és azokat újakkal kell felváltani. [...] Az apparátus hatalmának letörése és újakkal való leváltása a konkrét helyzetekben különböző formákban valósítható meg, azonnal, mint ahogyan az a Szovjet Oroszországban volt, vagy fokozatosan.”34 Magyarországon ez a folyamat fokozatosan zajlott le az 1945-1949-es években. A szovjet megszállók „kézi vezérléssel” - a Moszkvából pártküldetéssel hazatérő, a kommunista ideológiával megfejelt emigránsok (Rákosi, Gerő, Farkas, Révay stb.) útján - fokozatosan likvidálták a hatalom régi apparátusát. Válogatás és érdemeik mérlegelése nélkül távolították el őket a társadalom különböző területeiről, így a Magyar Honvédségből is a „régi apparátus” - a demokratikus átalakulás iránt elkötelezett és a katonailag jól képzett - vezetőit. A hadsereg szakmai színvonala mélypontra jutott. 1946 tavaszán az MKP Politikai Bizottságának (PB) tanácsadó testületéként és a honvédségen belüli párt- és katonai vezetés legfőbb - gyakorlatilag a minisztert helyettesítő - szerveként megalakult a Katonai Bizottság, melynek 34 26 A marxista-leninista filozófia alapjai. (Osznovi markszisztko-lenyinszkoj filoszofii.) Második kiadás. Moszkva, 1973, Politikairodalmi Kiadó.
